Úrrá lenni az idő múlásán

2003-04-26 14:57:51    

A KSH adatai szerint hazánkban a 60 évesnél idősebb népesség aránya mintegy 21 %. Egyre kevesebb eltartóra jut egyre több eltartott személy: remélhetőleg a szeretet nem kíván tőlünk olyan erőfeszítéseket, mint a gazdasági produktumok előállítása.Gandhi szerint egy társadalom kultúrája abból ismerszik meg, ahogyan az időseivel bánik.

Az öregedés rendszerint karöltve jár a fiziológiai, pszichológiai funkciók és a szociális szféra nagymérvű beszűkűlésével. Kivánatos tehát, hogy egyre intenzívebben foglalkozzanak az arra illetékesek az öregek testi-lelki jólétével, mint fontos társadalmi érdekkel.

Fontos lépést jelentett ezen a téren az a betegségszűrő és tanácsadó centrum létesítése 1952-ben a skóciai Rutherglenben, mely azoknak az 55 éves kor fölötti férfiaknak és nőknek ajánlotta fel szolgálatait, akik nem voltak betegek, de rendszeres egészségügyi ellenőrzést kivántak.

Ellátásukban a háziorvoson kívül részt vett egy gerontológus professzor és egy egészségügyi főfelügyelő, továbbá technikai segédszemélyzet, mely röntgen-, EKG- és laboratóriumi (pl. vérsavó) vizsgálatokat, fizioterápiát és célzott, foglalkozási ártalmak kivánta kezeléseket vállalt magára, valamint diétás tanácsadót tartott fenn. Ma már a civilizált világban szinte mindenütt foglalkoznak az időskorúak hasonló gondozásával, hogy például Kelet-Közép-Európában csak a bolgár, a német vagy éppen a magyar erőfeszítéseket említsük.

A testi elöregedés és megbetegedések mellett legalább egyenrangúak a lelki gondok, melyekkel az öreg ember szembenéz. Az Amerikai Pszichológiai Társaság így közelíti meg a kérdést: "A lelki egészség inkább relatív, mint abszolút állapot. Legjobb indikátora a munkában, szerelemben és kreativitásban együttesen mutatkozó sikeresség, mely együtt halad egy érett és hajlékony konfliktusmegoldó képességgel az ösztönök, a tudat, más fontos emberek és a realitás között". Az időskor tehát, mely rengeteg pozitívummal is jár, nem csupán az alkalmatlanság, a függőség és a magány fogalmaival jellemezhető.

Mindenki szeretné megérni az öregséget, de ha elérte, szidja (Cicero). Van-e ellene védekezés? Erre az a legjobb, ha a csaknem 100 évig élt Nobel-díjas filozófus, Bertrand Russell (1872-1970) szavaival válaszolunk: "... ne öregedjünk meg, hiszen az én koromban ez sokkal érdekesebb".
És később: "Ami az egészséget illeti, nem sok hasznosat tudok mondani, mivel alig voltam beteg. Azt iszom és eszem, amit megkívánok. Én ha nem tudok ébren maradni, elszundítok. Egyáltalán semmit sem teszek egyszerűen azért, mert az használ az egészségemnek, de általában amit szeretek, az nem egészségtelen." (Raáb György ford.)

Meg kell hagyni, nem minden filozófus látta ilyen rózsaszín szemüvegen át az öregséget: Arisztotelész (i. e. 384-322) retorikájában így ír a szellem hanyatlásáról: "Mindent hisznek, de semmit sem tudnak, habozásuk okán minden csak "lehetséges" vagy "talán", semmit sem tesznek határozott módon. Szemben a fiatalokkal, akik készségesen bíznak másokban, az idősebb emberek hitevesztettek, vagyis hajlamosak arra, hogy mindennek a rosszabb értelmezését adják. Tapasztalataik bizalmatlanná, veszélyre gyanakvóvá teszik őket. Kishitűek, mert az élet már megalázta őket ... általában csak a múltról beszélnek..."Nem túlzottan derüs kép.
Lehet jól csinálni és lehet rosszul...

A J. G. Howells szerkesztésében megjelent könyv az "Új perspektívák az időskor pszichiátriájában" címűben a szerzők arról panaszkodnak, hogy "a hirdetésekkel telezsúfolt geriátriai folyóiratok arra a következtetésre csábítják az embert, hogy az időskor bajai elsődlegesen a testi funkciózavarok alapján érthetők meg. Az éltesebb korúak gondozása specialisták feladata lett, akik azonban úgy hárítják el magukról ezt a felelősséget, hogy kémiai szereket írnak föl, melyekre a profittermelő cégek felhívják figyelmüket".

Pedig ennél sokkal többet ér, ha az idős ember, bizonyos megszorításokkal, kondícióját őrzi: futással árnyas erdei utakon, úszással nem túl hideg vízben, mértékletes turistaprogramokkal, s gondot fordít az étrendjére azzal, hogy nem eszik túl sokat, túl zsíros ételeket, sok fűszert, alkoholt és mérsékli vagy elhagyja a dohányzást. "... azoknak lesz eredményes öregkoruk, akiknek erős személytelen érdeklődésük ébred, és ennek folytán tevékenykedni is tudnak". (B. Russell).

Az "aktív öregség" fogalma nem frázis. Giuseppe Verdi a Falstaff operát 80 éves korában írta, Joseph Haydn oratórimot komponált 67, illetve 69 évesen. Ninon de Lenclost, a XVII. század híres francia kurtizánját, aki 85 évet élt, 80 éves korában megkérdezték: meddig érdekli a nőket a szerelem? Mire a rízsporos parókás Ninon így válaszolt: "ezt olyasvalakitől kérdezze meg, aki nálam idősebb..."

Néhány hasznos gondolat az amerikai szakirodalomból az idősebbek státuszveszteségét nagyban lehetne csökkenteni azzal, hogy a köznyelv - nevelés eredményeképp - nem úgy beszélne róluk, hogy "ők" hanem úgy, hogy "mi". Segíteni kellene az öreg embereket abban, hogy fenntartsák érdeklődésüket a világ dolgai iránt nyugdíjas korukban megnövekvő szabad idejükben. Az elveszített munkahelyi társaságot segítsünk pótolni, például idősek klubjaival.

A halálfélelem elleni receptet pedig így fogalmazza meg B. Russel: "A fiataloknak joguk van erre az érzésre. Ha egy fiatalember attól tarthat, hogy harcban esik el, akkor joggal keserítheti el az a gondolat, hogy elrabolták tőle mindazt a szépet, amit az élet kínál. Az öreg ember halálfélelme azonban némiképp szánalmas és nemtelen, mert már megismerte az emberi örömöt és az emberi szenvedést és megvalósította mindazt, ami benne rejlett."

S persze, "jót tesz" az egészséges humor is: "És lám, a halál megkímélte. Ami azért van, mert a halál kevéssé tiszteli a lélekemelő frázisokat és a könyörgést haladékért. De ha fintort vágnak a képébe, valameddig még vár." (Abody Béla: 12-es viszonylatban).

Ha pedig nagyon öregek lettünk, "ne féljünk a Halál behívójától: gondoljunk azokra, akik előttünk mentek el és azokra, akik utánunk jönnek..." - ahogyan azt Jézus Sirach fiának bölcsessége is tanítja.

Dr. Forrai György
gyerekgyógyász

h i r d e t é s

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!