Az asztma

2003-05-07 07:00:00    

Az asztma igen sokszínű betegség, szinte minden betegnek külön, „személyesen rá szabott útitársa” van, de azért igen sok egyszerű ismeret megszerzésével csökkenthetők a következmények. Magyarországon 2002-ben 140 ezer a nyilvántartott asztmások - és hasonló az egészségügyben ismert allergiás náthások - száma.

Elterjedtsége a fejlett országokban gyakran többszörösen meghaladja a szegényebb világrészeken tapasztalható gyakoriságot. Magyarországon vagy a hozzánk hasonló fejlettségű országokban a legszerényebb körülmények között élőkre nézve is túlnyomórészt az általános környezeti hatások a meghatározóak, és ehhez hozzáadódhatnak olyan sajátos kockázati tényezők (például a rosszul fűtött, nedves, penészgombával fertőzött lakás), amelyek ellen viszont éppen a szükséges anyagiak hiányában nem tudnak az érintettek megfelelően védekezni.

Okok

Az asztma legfontosabb okai nem közvetlenül kórokozókkal, hanem saját közösségi, és igen gyakran egyéni életmódunkkal vannak összefüggésben.

Fontos, hogy minél bővebb és részletesebb ismereteket szerezzünk az asztma és allergia lehetséges kiváltó okairól, a kockázatcsökkentés, a megelőzés lehetőségeiről. A megszerzett alaposabb ismeretekkel jelentősen javíthatunk gyermekeink, hozzátartozóink állapotán.

Mi is valójában az asztma?

Az asztma rohamokban fellépő olyan nehézlégzés, amikor a kilégzés nehezítettsége miatt a tüdő és a mellkas egyre jobban felfújódik, és ezáltal a belégzés is megnehezedik, súlyos esetben oxigénhiányt is okozhat.

Az időben felismert és kezelt asztma nem okoz állandó tüneteket, tehát nem helyes, ha az asztmás egyén az életét egy folyamatos betegségtudattal kísérve éli le. Legjobb, ha az asztmás állapot tudatában, azt hátrányos tulajdonságai részeként kezeli.

Meggyógyítható-e az asztma?

Jelenlegi ismereteink szerint nem, de a betegég jól kezelhető, a felismerten asztmás beteg tartósan tünetszegény vagy akár tünetmentes állapotban tartható, a romlás megelőzhető.

Elmúlhat-e az asztma?

Bár nem mindig tudjuk, hogy miért, de a beteg évekre, évtizedekre is tünetmentessé válhat, a betegség főként idősebb korban el is múlhat.

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a gyermekkori asztma kinőhető, véglegesen megszabadulhatunk tőle. A betegek életének pontosabb követése óta az orvosok többsége ma azon az állásponton van, hogy inkább hosszabb szünetekről van szó, az asztmás hajlam életünk végéig fennmarad, bármikor újra fellobbanhat, tehát életünket ennek figyelembevételével kell terveznünk.

Az asztmáról azt is tudni kell, hogy egyike azon kórformáknak, amelyeket az elismert kutatás lelki eredetű betegségnek tekint. Az asztmában elismerten súlyosbító szerepe van a stressznek és az érzelmi igénybevételnek, az örökletes és szerzett érzékenységnek.

Az asztma lelki hátterének kutatásával széleskörű szakirodalom foglalkozik. Felmérések támasztják alá, hogy az asztma gyermekkorban gyakoribb, és a serdülőkor előtt csaknem kétszer annyi fiú betegszik meg, mint lány. Idősebb korban a nemek aránya kiegyenlítődik.

Sportolhatnak-e az asztmások?

Az asztma kezelése és gondozása jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A komplex kezelésen belül a rendszeres fizikai aktivitás, a sport - a betegség jellegzetességét, súlyosságát, aktuális állapotát figyelembe véve - a gyermekeknél nemcsak javasolt, hanem szükséges is.

Az asztma és a sport témában található irodalom illetve az asztmás élsportolók körében nyert tapasztalatok alapján megállapítható, hogy:

· a jó erőnléttel rendelkező asztmásoknál kevesebb az asztmás roham, kisebb a gyógyszerszükséglet, jobb életminőség figyelhető meg,
· a rossz erőnléttel rendelkezők légzésfunkciós paraméterei alacsonyak, keringési funkciójuk gazdaságtalan, a rohamkészség küszöbértéke alacsony, a mozgástól való félelem miatt passzív életmódot választanak, ezért a szövődmények gyakoribbak.

A ma általános felfogás szerint az asztmások testedzése, amennyiben aktuális állapotuk megengedi, kívánatos.

A legkedvezőbb sportág asztmások számára az úszás, mert a kedvező légnedvesség és hőmérséklet következtében az enyhe és középsúlyos asztmásoknál a hörgőszűkület csökkenhet, vagy elmaradhat.

Vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy az úszás hatására a szervezet oxigénfelvétele javul, a gyermekek fizikai teljesítménye növekszik, s nem utolsó sorban lelki fejlődésükre is kedvező.

Ha önben kérdések merülnek fel a betegséggel kapcsolatban, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége jóvoltából választ kaphat csaknem valamennyire, a „Közérthetően az asztmáról” c. kiadványból, melyet megküldenek Önnek, ha saját névre megcímzett és 65 forinttal felbélyegzett 11x22 cm-es DL jelű (vagy közepes nagyságú) válaszborítékot küld az ABOSZ (Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége) címére 1126 Bp., Böszörményi út 20-22.)

[forrás: ÁNTSZ]

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!