Egyes adatok szerint Magyarország teljes lakosságának legalább 30%-a allergiás. A lakosság további 20%-ában lehet túlérzékenységet igazolni azoknál, akiknél még sohasem jelentkeztek az allergia tünetei. Környezetünkben számtalan természetes és mesterséges eredetű allergizáló anyag (allergén) van. Veszélyeztetett lehet bárki, ugyanis sokféle allergia létrejötte főleg a kiváltó anyag és a szervezet kapcsolatának sűrűségén, tartósságán múlik.

A szennyezett levegő csökkentheti az ellenálló képességet, és növelheti az érzékenységet az allergénekkel szemben. A műveletlen, elhanyagolt, gyommal benőtt szántóföldek száma kedvez a virágporral mint allergizáló anyaggal való találkozásnak.

Az allergia alapja, hogy a szervezet elhárító rendszere, amely normális körülmények között a szervezet saját anyagait és az idegen anyagokat egymástól meg tudja különböztetni, túl érzékenyen reagál az idegen anyagokra, ebben az esetben a virágporra.

Az allergia leggyakrabban előforduló formája a szénanátha. Sok esetben csak bizonyos növények virágporai (pollenjei) jelentik az allergént, így jelentkezése az adott növény virágzási időszakához köthető. Súlyosabb allergiás megbetegedés a tüdőasztma, amely a betegnek rohamokban fellépő légzési nehézséget okoz.

Jó lenne, ha a pollenszezon kezdetén minden érintett pontosan tájékozódna arról, hogy mely virágpollenek váltanak ki nála allergiás reakciót, és mikor virágzanak ezek a növények. Ezeket ismerve a séták során az ilyen területek elkerülhetők vagy a virágzás idején, aki allergiás, nem ül ki este a szabadba.

Ha az elővigyázatossági rendszabályok ellenére mégis fellép a rettegett szénanátha, gyógyszeres kezeléssel vagy helyileg alkalmazott allergiaellenes szemcseppek, orrspray-k vagy orrcseppek segítségével enyhíthetők a kellemetlen tünetek.

[Forrás: Galenus]