A betegségről és következményeiről

A bárányhimlő heveny, ragályos, hólyagos kiütéssel járó, többnyire jóindulatú betegség. Ezért a hazai köztudatban úgy él, mint szükséges rossz: egyik gyereknek sem árt, ha átesik rajta. Kevesen tudják azonban, hogy esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok keltette felülfertőzéssel járhat, valamint veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét.

Hazánkban a bárányhimlős megbetegedések száma évente 60-70 ezerre tehető, közülük csak 40 ezer bejelentett. Az esetek 75-80 százaléka a 15 év alatti korosztályból származik, világszerte tapasztalható azonban, hogy a betegség előfordulása az elmúlt 20 évben a 15 éves korosztály felé tolódott. Ezzel párhuzamosan nő a súlyosabb, komplikáltabb és a kórházi ellátásra szoruló esetek előfordulása.

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. Általában enyhe lefolyású, kiütéssel járó, lázas megbetegedés, amelyen az emberek 90-95 százaléka élete során átesik egyszer. A fertőzést – csak úgy, mint az övsömört – a varicella zoster nevű vírus okozza. A betegség cseppfertőzéssel terjed és használati tárgyak is közvetíthetik. Ezért járványok kialakulása sem ritka, amely leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző. Jó tudni, hogy a beteg már 1-2 nappal a kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig nem panaszkodik, amíg a vírusok a szervezetében szaporodnak. Körülbelül 14 nap után jelentkeznek az első kiütések. A viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5°C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás.

A csecsemők, kisdedkorúak nehezen értik meg, hogy a viszkető hólyagokat nem szabad vakarni. A bárányhimlős gyermekek ezért igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak. A legtöbb családban ilyenkor nincs más megoldás, valamelyik szülő kénytelen otthon maradni a pöttyök miatt. Szerencsés esetben csak az egyik gyermek esik át a fertőzésen, nem pedig sorban, egymás után mindegyik.

Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre színe is alig kivehető a sok hólyag miatt. A viszkető pöttyöket a gyerekek sokszor elvakarják, ezáltal elfertőzik. Nem gyakran, de előfordul, hogy ezekből az elvakarásokból időről időre komolyabb fertőzés alakul ki, amit már csak a gyermek antibiotikumos kezelésével lehet rendbe hozni. A bőrfertőzés terjedése miatt a beteget néha kórházba kell beutalni.

Bár gyermekkorban a bárányhimlő ritkán jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél, illetve a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknél a betegség lefolyása súlyosabb, szövődményesebb, akár halálos kimenetelű is lehet. Bár a fertőzés kiállása általában életre szóló immunitást hagy maga után, maguktól a vírusoktól nem szabadulunk meg, latens formában a szervezetben maradnak.

Japánban és Koreában 1986 óta rutinszerűen oltják a lakosságot a vakcinával. Az USA-ban 1995-ben tették kötelezővé a bárányhimlő elleni védőoltást. Az amerikai példát számos ország követi, a vakcina népszerűsítésére létrejött EUROVAR, a European Varicella Foundation 2002-ben a közép-kelet európai országokra is kiterjesztette működését.

A bárányhimlő elleni védőoltás már 9 hónapos kórtól adható, az oltóanyag kevés mellékhatással jár, jól tolerálható, azonban ritkán enyhe lefolyású következmények előfordulhatnak. Az oltást követően láz, vagy légúti tünetek alakulhatnak ki, de csak csekély mértékben (kevesebb, mint 14 százalékban), illetve enyhe kiütések jelentkezhetnek. Kiterjedt, rutinszerű alkalmazása következtében csökken a betegség előfordulása. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a betegség kitolódását az idősebb korosztály felé, a legideálisabb a kanyaró-rubeola-mumpsz (MMR) elleni oltással együtt adni.

A Magyarországon eddig többnyire ismeretlen bárányhimlő elleni védőoltás alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető. Így az életkor előrehaladtával kialakuló betegség súlyosabb lefolyása kivédhető, valamint a veszélyeztetett csoportokkal gyakrabban érintkezők (tanárok, óvónők, gyermeknevelők, hozzátartozók, és egészségügyi személyzet) egészsége megtartható. Oltással meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával kivédhető a felnőtt kori övsömör létrejötte, valamint súlyossága csökkenthető.

A bárányhimlő elleni vakcina kimondottan ajánlott terhesség előtt álló, terhességet vállaló, és a betegségen még át nem esett nőknek, hiszen a várandósság első három hónapjában bekövetkező fertőzés átterjedése a magzatra súlyos, végzetes következményekkel jár.

A bárányhimlő fokozott kockázatot jelent az immunrendszeri megbetegedésben, illetve az immunrendszert legyengítő kezelésben részesülők számára. Ezért nekik a vakcináció számos esetben a maradandó károsodás kikerülését jelenti.

A bárányhimlő szövődményei következtében meghalt gyermekek 90 százaléka nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik!

Az oltás alkalmazása a betegség járulékos költségeit is csökkenti. Egy amerikai költséganalízis szerint a bárányhimlő elleni oltás költséghatékony is: minden 1$, amit az oltásra költenek, 5$-t spórol abból a kiadásból, amit a bárányhimlő kezelésére fordítanak. A Németországban elvégzett felmérés adatai is ezt az eredmény támasztják alá.

Leggyakrabban előforduló kérdések a bárányhimlővel kapcsolatban

Kinek ajánlott a bárányhimlő elleni védekezés?

Kilenc hónaposnál idősebb csecsemőknek, gyermekeknek, serdülőknek, továbbá lányoknak, hogy a későbbi terhességüket ne veszélyeztesse a betegség.

Hogyan illeszthető be a védőoltás beadása a meglévő oltások közé?

Az Amerikában kötelezővé tett oltás gyakorlata szerint a csecsemők 12-18 hónapos koruk között kapnak egy dózis bárányhimlő elleni oltást a kanyaró-rubeola-mumpsz oltással egy időben. Tizennyolc hónapos és 12 éves kor között – amennyiben van ilyen – az egyéb kötelező oltásokkal együtt kapják azok a gyerekek, akik még nem voltak bárányhimlősök. Akik már elmúltak 13 évesek, és még nem betegedtek meg, két védőoltásban részesülnek. A másodikat az elsőt követő minimum 6 héten belül kapják.

Mennyi idő alatt biztosít védettséget az oltás?

15-20 nap alatt alakul ki a védettség, míg a bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap.

Érdemes oltást adni, ha valaki (például a gyermek) fertőzött emberrel érintkezik?

Védőoltás ajánlott azoknak, akik fertőzöttekkel érintkeznek. Ebben az esetben minél hamarabb, a találkozást követő 48 órán belül kell igényelni. A védettség hamarabb kialakul, mint a fertőzés. Az oltás kérésre íratható fel a háziorvossal, egy adag 6200 forintba kerül.

Beadható más oltással együtt a bárányhimlő elleni védőoltás?

Bármilyen más védőoltással együtt beadható, de csak ellentétes oldalra, vagy karba.  Nem szívható össze egy fecskendőbe egyik oltással sem. A kötelező védőoltások közül beadható a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni oltással, és a járványos gyermekbénulás elleni Sabin-cseppekkel.

Hány oltással lehet megszerezni a védettséget?

A tizenhárom évesnél fiatalabb egészséges gyermekekben egy védőoltás beadása biztosít 100 százalékos védettséget, míg e kor felett és gyenge immunrendszerűek esetén a második oltás adja ugyanezt a biztonságot.

Mennyi ideig garantál védettséget az oltatás?

Az elmúlt 20 éves tapasztalat alapján megállapítható, hogy a vakcina teljes védelmet biztosító ellenanyagszintet produkál. Ez hosszú távú, felnőtt korra is kiterjedő védettséget jelent.

Megmarad a védőoltás helye?

Az esetek elenyésző százalékában (0,4%) keletkezik reakció a szúrás helyén, amely később nyomtalanul eltűnik.

Mikor a legjobb beadni a védőoltást?

A bárányhimlő leggyakrabban késő ősztől kora tavaszig fordul elő. A közösségbe készülő gyermeket érdemes őszig beoltani. Az oltás nyáron a legelviselhetőbb, amikor a legerősebb az immunrendszer.

A felnőtteket is érdemes beoltani?

Igen, különösen egészségügyi dolgozóknak, pedagógusoknak, óvónőknek és krónikus betegségben szenvedő felnőtteknek, illetve fiatal, terhesség előtt álló, de bárányhimlőn még át nem esett nők számára is ajánlott. A védőoltást követő három hónapban nem vállalható terhesség.

Milyen hatása van a vakcinának arra, aki már átesett bárányhimlőn?

Ha olyan valaki kap oltást, aki már védett, ebből semmilyen hátránya nem származik, csak a meglévő immunitása fog – várhatóan – erősödni.

Dr. Mészner Zsófia
gyermekinfektológus