Ugyanis a testépítést is lehet egészségesen végezni, sőt a jól végzett erősítés fontos része a komplex, egész testet igénybe vevő fitneszprogramnak.

Hogyan működik a testépítés?

Mint azt az előző részben említettük, a súlyzós vagy gépes edzés során olyan komoly terhelésnek tesszük ki az izmokat, hogy a kisebb-nagyobb izomrostok elszakadnak, az adott izom károsodik. A szervezet ezt ingerként fogja fel, megpróbál kompenzálni. Megpróbálja elérni azt az állapotot, hogy legközelebb, „éles helyzetben” már több izomrost, erősebb izom álljon a rendelkezésére.

Ezeknek az erősebb izomrostoknak a képzéséhez építőanyagokra van szükség, elsősorban fehérjére és szénhidrátokra. Ha adottak az építőanyagok, a kompenzáció rendszerint jól sikerül, sőt a szervezet több izomrostot képez, mint amennyi károsodott. Tehát a gyakorlat és az azt követő regenerálódás során erősödött, nőtt az adott izom. Ha sokáig nem használjuk aztán ezt az izmot, persze ismét leépül: végtére ez is egyfajta kompenzáció, mert a nagyobb izom fenntartása több energiába kerül a szervezetnek.

Miért lehet egészségtelen a testépítés?

Az edzőterem nehéz gyakorlatai során különböző élettani folyamatok zajlanak le. Az izmok összehúzódott állapotban összenyomják a saját ereiket, ezért nem jut elég oxigén a sejtekhez, és létrejön az úgynevezett anaerob energiaforgalom, melynek végterméke a tejsav. A súlyzós gyakorlatok alatt felmegy a vérnyomás, hasprés alkalmazásakor (nem csak felülésnél, szinte minden gyakorlatnál!) megemelkedik a hasűri, mellűri nyomás, gyorsul a pulzus.

Mindezek persze nem különböznek sokban egy másik sport szervi folyamataitól, ám ezek elviseléséhez teljesen egészséges szervezetre van szükség. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt valaki elkezdene erősíteni, menjen el háziorvosához. Ha eleve magas a vérnyomása, vagy pl. szembetegsége van, akkor nem ajánlatos belekezdeni.

Lehet egészségtelen az erősítés akkor is, ha túlzásba visszük. A mindennapi, kíméletlen edzés túl nagy ingert jelent a szervezetnek, olyat, amire képtelen válaszolni és tönkremegy. Nem tud izmot építeni, mert már nincs miből, és nincs energiája sem hozzá – hisz nem pihenünk eleget. Túlságosan ki lehet így merülni, legyengülhet az immunrendszer stb. Ezért mindig fordítsunk elég figyelmet a megfelelő pihenésre és táplálkozásra.

Szokás hangoztatni, hogy akkor jó az edzés, ha másnap izomlázat érzünk. Ezt úgy érhetjük el, ha minden edzésen egy kicsit emeljük az adagot: többet vagy nehezebb súlyt emelünk. Ezt hívják progresszív túlterhelésnek. Ha az izomláz jelentkezett, akkor viszont adjunk az izomnak annyi időt a pihenésre, amíg elmúlik a fájdalom (ez 3–4 nap is lehet). Addig ez az izom nem kerülhet újra sorra – persze azért dolgozhatunk más izomcsoportra. Ezalatt a pihenőidő alatt gondoskodjunk a megfelelő tápanyagbevitelről is.

A testépítők néha nem fordítanak kellő figyelmet két részletre. A valódi izomépítés nem a konditeremben, hanem az azt követő 72 órában zajlik. Tehát nagyon fontos a megfelelő pihenés, amikor a szervezet visszanyeri egyensúlyát. És ekkor sem fog izom épülni, ha közben nincsenek építőelemek a szervezetben (ezért nem lehet egyszerre fogyókúrázni és testépíteni!). Összefoglalva tehát: az izomépítéshez inger (edzés), táplálék és pihenés szükséges.

dr. Kállay Krisztián