Az idősebb korban fellépő alvászavar, a fáradt ébredés, a rossz álom, az éjszakai izzadás a klimaktérium egyik tünete is lehet. Ezért ilyen panaszok esetében mindenekelőtt a családorvost vagy valamelyik klimax-rendelést kell felkeresni, ahol ezekre a tünetekre megfelelő gyógymódot javasolnak.

Az elalvás zavarai azonban többnyire lelki ok miatt lépnek fel. Vannak, akik nem tudják este ellazítani magukat, még éjjel is “készenlétben” állnak: nem képesek a nap terheit időlegesen félretenni. Mások nem bírják elviselni, ha nem tudnak mindenről, ha nem gyakorolhatnak uralmat önmaguk és környezetük felett. Ismét másokat valójában belső félelmeik - elsősorban halálfélelmük - tartanak vissza öntudatuk elengedésétől. S végül, de nem utolsósorban az estétől és az alvászavaroktól való félelem ördögi körként önmagát ismétli és gerjeszti. Így lesz egy idő után a lefekvés és az alvás a pihenés időszaka helyett - kötelező nyűg és teher.

Séta, relaxáció, álomnapló…

Jótékonyan szokott hatni egy kiadós esti séta, megnyugtató zene hallgatása, valamint az izgatószerek (kávé, tea, kóla stb.) késő délutáni és esti mellőzése. Használható a következő nap elintézendőinek lejegyzése egy cédulára, ún. álomnapló vezetése és a nyugodt elmélkedés az álmokról.

Lefekvés után relaxációs gyakorlatokat is végezhetünk, és azt is tudomásul vehetjük, hogy nem kötelező rögtön elaludnunk. További módszerek: szembenézés a félelmeinkkel, bizalom saját alvásunkban, hogy semmi rossz nem fog velünk történni, reggel újra ébredünk és folytatjuk megkezdett teendőinket.

Altatószert viszont csakis orvosunk tanácsára és ellenőrzése mellett szedjünk, azt is a lehető legrövidebb ideig!

Feuer Mária
pszichopedagógus

Kapcsolódó anyagok:

Krónikus fáradtság
Alvászavarok
Elalvástól ébredésig