Kénes gyógyvizeink

2002-07-31 09:09:44    

Máj-, epe- és cukorbetegség megelőzhető és gyógyítható ivókúrákkal; "A reumások Mekkája" HARKÁNYFÜRDŐ


Hazánk világviszonylatban is gazdag a kénes gyógyvizekben. Nemcsak a gyógyforrások és fürdőhelyek számával jeleskedünk, hanem azok értékes, ásványi sókban gazdag és változatos összetételével.

Kénes ásvány- és gyógyvizekről akkor beszélhetünk, ha azok kéntartalma meghaladja literenként az 1 milligrammot. Nem mindegy az sem, hogy a kénvegyület milyen formában van jelen. A kénnek a bőrön, a gyomor-, bélrendszeren és a tüdőn jól kell felszívódnia. A kéntartalomnak ezért hidrogénszulfid-ion (HS-), bizonyos esetekben tioszulfát-ion (S2O32-) szabad kénhidrogén, poliszulfid vagy egyéb szulfid-ion formájában kell jelen lennie.

 

A szulfát-ionban lévő kén (SO42-) a nagy ionméret miatt nehezen szívódik fel, sőt e szulfátként az előbbiekre jellemző gyógyhatást felszívódva sem tudja felmutatni. Ugyanakkor a szulfátos gyógyvizeknek más előnyös hatásuk is van. A szulfát-ion ugyanis a gyomor-, bélrendszerben részben kénhidrogénné, jól felszívódó kénvegyületté redukálódik, ezért ezek ivókúrában legalább olyan értékesek a gyógyászatban (Hunyadi János és Ferencz József keserűvizek, valamint a Mira glaubersós gyógyvíz), mint a fenti kénes vizek.

A kénes vizek tulajdonságai közül ki kell emelni a harkányi gyógyvizet, mely egyedülállóan a világon biológiai szempontból nagy aktivitású és jól felszívódó karbonil-szulfidot tartalmaz. A gyöngyöspatai nagy múltú, de mára elfelejtett poliszulfid tartalmú “köszvény forrás” is említésre méltó, mely a kén baktériumok életfolyamatainak termékét is tartalmazza poliszulfid formájában.

Hazánkban a vizsgált és alkalmazott színes vizek közül a magas kéntartalom miatt kitűnnek Mezőkövesd – Zsóri, Harkány fürdő, Hévíz (volt SZOT szanatórium források), Parád (csevice forrás) és Balf vizei.

A kénes gyógyvizek értékelésénél, mint említettem, fontos az is, hogy milyen egyéb ásványi sókat tartalmaznak és azok milyen mennyiségben vannak jelen. Fürdő- és ivókúrában ezek is bekerülnek a szervezetbe, és jellegüknek megfelelően kifejtik jótékony hatásukat. Kondicionálják, javítják a szervezet működését és általános állapotát. De sokszor a kénhatástól eltérő más gyógyító hatást, illetve betegség-megelőző képességet is felmutatnak. Ez utóbbiakra példa a parádi kénes gyógyvíz, mely szódabikarbónát és természetes oldott szénsavat tartalmaz a gyomorban, kiegyenlítő, úgynevezett puffer hatású, amiért savtúltengésben (gyomorfekély) és savhiányban egyaránt alkalmazzák. Ebben a vonatkozásban rendkívül értékesek azok a gyógyvizek, amelyek a kéntartalom mellett jodid-iont is tartalmaznak.

A rendkívül nagyszámú jód-anyagcserezavar elsősorban az életfontos anyagcsere folyamatok irányításáért felelős pajzsmirigyműködést érinti, amely főként a biológiai-szellemi visszamaradással összefüggő betegségekben nyilvánul meg. A jódhiány megelőzésére mesterséges jódpótlással Nyugat-Európában nagy gondot fordítanak. Hazánkban e tekintetben több évtizede érdemi munka – sem az ismeretterjesztés, sem az alapellátás, sem a közegészségügyi szervező munka területén – “pénzeszközök hiányára” hivatkozva lényegében nem történik. Ennek az a következménye, hogy jódhiányos megbetegedések, a szervezetet érintő károsodások nálunk olyan méreteket öltenek, amiért a nemzeti-gazdasági veszteség (a betegségek gyógyítása, visszafordíthatatlan szervezetkárosodás, kori öregedés, halál stb.) a megelőzésnek többszöröse. Pedig a magyarországi tudományos felkészülés, a szükséges intézményrendszer, valamint a szükséges készítmények (jódtabletta, az olcsó és a nagyhatású Jódaqua gyógyvíz) világszínvonalon rendelkezésre állnak.

Hasonló a helyzet a kénanyagcsere-betegségek vonatkozásában is. Ahogyan a jódanyagcsere- betegségek döntően a jódhiányra, az itt jelentkező betegségek kénhiányra vezethetők vissza. A megbetegedések itt a legfontosabb szerveinket érintik. Így a májat, az epét, a hasnyálmirigyet, a tüdőt, a bőrt, az agyat és leggyakrabban a mozgásszerveket. Ez utóbbi a megbetegedések gyűjtőfogalma: a közismert reuma, a köszvény és a sokízületi gyulladás. Az itt felsorolt betegségek tehát sok esetben megelőzhetők, és a gyógyulási folyamatok eredményesen befolyásolhatók a kénhiány kiküszöbölésével, kénpótlással.

Magyarországon a kénhiányos betegségeknek három fő okát különböztetjük meg:

1. A korábban meglévő gyógyvízkultúra, az állami egészségügyi szolgálat, valamint a szakszervezeti támogatások révén kénes gyógyvizeink nagymértékben hasznosultak. A támogatások csökkentésével a kénes fürdőkúrák, fizikoterápia stb. elmaradásának lényeges csökkenését tapasztaljuk.
2. A szegénység miatti elégtelen táplálkozás, így a húsfélék és a növényi fehérjék csökkent fogyasztása. Ezek gazdag kénforrások.
3. A társadalmi, gazdasági, politikai stb. átalakulások miatt bekövetkezett stresszhelyzetek növekedése és a mindenkori frontbetegségek jelentkezése, ami miatt fokozott kénürítés (kénveszteség) történik a szervezetből.
A nagy fontosságú kénanyagcserével, annak zavaraival kapcsolatosan a következőket kell elmondani:

1. A ként a szervezetben a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és számtalan egyéb szervezetalkotók tartalmazzák igen változatos formában. Ezek között legfontosabb szerep jut a fehérjéknek, melyek működését elsősorban a benne található szulfhidril (-SH-) csoportok határozzák meg. A kén alkotója a szervezet számára nélkülözhetetlen ciszteinnek és a metioninnak. Jelen van a nyálban, a porcban és a hajban nagy mennyiségben.
2. A szervezet az általa felvett és a számára fontos kétértékű kén jelentős részét visszatartja, raktározza.
3. A vízben oldódó kétértékű kénvegyületek felszívódva, hatékony formában eljutnak a szervezet minden sejtjéhez, azok működését támogatják (általános hatás).
4. A kétértékű kénvegyületek a gyomor-, bélrendszerrel, a bőrrel és a tüdővel érintkezve úgynevezett helyi hatást is kifejtenek (bőrizgatás, bélmozgás stb.)
5. A kénes gyógyvizek tehát mind a fürdő- és mind az ivókúrában megszámlálhatatlan, olykor életfontosságú biokémiai folyamat működését befolyásolják.
6. A kénes vizek gyógyhatása – különösen fürdőkúrában – még számos tényezőtől függ. Az eddig említetteken túlmenően még fontos szerep jut a megváltozott környezetnek, a pihenésnek, az esetleges klimatikus tényezőknek.
7. A mozgásszervi betegségek szempontjából a kénnek a kötőszövet, a porc és a csont felépítésében fontos kötődésnek hiányát mutatták ki.
8. Rendkívül érdekesek a kénes vizek biológiai vizsgálatainak eredményei, melynek kapcsán kimutatták a sejtosztódás élénkülését, a regenerációt a szervezetben, sebek gyógyulási folyamataiban való részvételét.
9. A két vegyértékű kén antiallergiás hatását (asztma, bőrbaj) legfőként tioszulfát alakjában fejti ki, mely egyik igen gyakori megjelenési formája a kénes gyógy- és ásványvizeknek.
10. A kénhidrogén előmozdítja az izomban végbemenő glikolízist, mélyrehatón befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét. Fokozódik a hasnyálmirigy inzulintermelése. Nem véletlen, hogy tapasztalati alapon a parádi kénes gyógyvizet már több mint 200 éve használják ivókúra formájában cukorbetegségekben. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a cukorbeteg szervezete állandóan sok ként veszít, nem képes az életfontos ként tárolni, és ezért a szervezet kénháztartása közvetlenül is károsodik.
11. A kénnek az emésztőszervekre való hatását (gyomor, bél, máj stb.) többnyire az ivókúrákkal kapcsolatban figyelték meg. A kénes víz fokozza a bélmozgást, a diasztáz és a tripszin emésztőképességét. Hasonló a helyzet az epebetegségeknél, a parádi kénes gyógyvíz fogyasztásánál jelentős epeürítő hatást figyeltek meg (Parádfürdői Állami Gyógyintézet, 1972. Dr. Bereti István – Dr. Deák Ferenc).
12. Kénes ivókúra után az ureum, a húgysav ürülése jelentősen megnő, mivel a köszvényes csomók húgysavkristályokat tartalmaznak. A köszvényes betegségek tehát megelőzhetők, kénes ivókúrával befolyásolhatók.
13. A kénnek szerepe van a máj méregtelenítő tevékenységében is. Csökkenti a vérnyomást, fokozza a légzőközpont ingerlékenységét. Az értágító hatása elsősorban felső légutak területén nyilvánul meg, ezért elősegíti a hurut oldódását is.
14. A kénes gyógyvizek még számos más betegségre befolyással vannak (pl. a pajzsmirigy működés bizonyos zavara, pikkelysömör stb.).
15. Mégis az elmondottakkal összefüggésben kijelenthetjük, hogy a legismertebb és legeredményesebb hatást a kénes vizek a reumás betegségek megelőzésében és gyógyításában fejtik ki. Ivókúrában a kénanyagcsere rendeződik (Parádi kénes gyógyvíz stb.) hasonlóan a kénes fürdőkúrával. Nem véletlenül nevezik Harkányt a “reumások Mekkájá”-nak.

     

 

Dr. Bartus József
szakgyógyszerész

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!