Az allergiás betegekben bizonyos allergének (olyan anyagok, amelyek a nem allergiásoknál kóros reakciót nem okoznak) túlzott mértékű ellenanyag, azaz antitest termeléséhez vezetnek. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel, vagyis a kiváltó okkal, olyan antigén-antitest kölcsönhatás jön létre a szervezetben, melynek során kémiai anyagok szabadulnak fel, és jellemző allergiás tüneteket okoznak.

Az allergiás náthának négy vezető tünete van: orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás és orrdugulás. Emellett gyakori még a szem kötőhártyájának a gyulladása és viszkető érzés a torokban.

Az allergiás náthának két formája ismert. Az egyik a szezonális forma, vagyis az úgynevezett szénanátha, mely az év bizonyos szakában, szezonjában jelentkezik, mindig valamely pollent, azaz virágport termelő növény virágzásakor. A mogyoró allergizáló virágporai már a tél végén megjelennek, ezt követi a tavaszi fák virágzása márciusban és áprilisban. Májusban és júniusban a pázsitfűfélék, majd augusztustól októberig a nyárvégi gyomok, főleg a parlagfű (téves nevén a vadkender) okozhat panaszokat.

Az allergiás nátha másik formája a perenniális, vagyis egész éven át tartó nátha.

A kiváltó ok olyan allergén, mely egész évben megtalálható környezetünkben, például kutya-macskaszőr, állatok nyála, vizelete, tollai, penészgombák spórái, a háziporban található atkák.

Az allergiás nátha lefolyása megjósolhatatlan, enyhülés, súlyosbodás és teljes gyógyulás egyaránt előfordulhat. A kezdeti orrtünetekhez később asztma is társulhat. Bizonyos adatok szerint a szakszerűen gondozott és kezelt betegekben kisebb valószínűséggel jelentkeznek szövődmények és társult betegségek.

Az allergiás náthát megállapító vizsgálatok egyszerűek, pontosak, nem fájdalmasak és viszonylag gyorsan elvégezhetők. Az alapvizsgálatok körülbelül egy órát vesznek igénybe.

Sajnos az allergiás betegség jelenleg még nem gyógyítható, de jól gondozható, és a modern készítményekkel hosszú távon is tünetmentesség érhető el.

Milyen gyógyszerek használatosak az allergiás nátha kezelésében?

Hosszú hatású hormontartalmú injekcióval hosszabb ideig is, akár egész szezonban tünetmentessé tehetők a betegek. Használatuk azonban számos ok miatt veszélyes, súlyos mellékhatásaik lehetnek.

A tablettás antihisztaminok csak az allergiás nátha enyhe eseteiben elegendőek, és csak a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás megszüntetésére alkalmasak, illetve akkor, ha szemtünetek is vannak. Kifejezett tünetek, illetve orrdugulás esetén lokális (orrba juttatott) szteroidtartalmú készítményeket ajánlott választani, mivel ezek gyulladáscsökkentők, valamennyi tünetre hatnak. Közülük a mechanikus pumpával ellátott oldatok és a száraz por inhalálókészülékek, azaz a Turbuhaler a legkorszerűbbek.

Minden esetben a kezelőorvos döntsön a kezelés időtartamáról és a gyógyszer adagjáról. Általában elmondható, hogy a gyógyszerek többsége tartósan szedhető és biztonságosan alkalmazható az orvos által előírt dózisban. Kivételek ez alól az orrnyálkahártyát lelohasztó orrcseppek. Ezek legfeljebb 7-10 napig alkalmazhatók a hozzászokás veszélye és az orrnyálkahártyát károsító hatásuk miatt.

A természetgyógyászatnak, akupunktúrának, homeopátiának, lézerterápiának, illetve az okkult tudományoknak igen korlátozott a szerepe mind a diagnosztikában, mind a betegség terápiájában.