Ennek az oka egyszerű: minden lázas gyermeknek gyorsabban ver a szíve. Márpedig, ha felgyorsul a pulzus, akkor felgyorsul a szívverés, sűrűbben, azaz gyorsabban pumpálja a szív a vért a szervezet ereibe: ez a felgyorsult vérkeringés okozza aztán a szívzörejt. Leegyszerűsítve az élettani folyamatot: amikor a gyorsabban áramló vér nekiütődik a szív falának, mert "igyekszik bevenni a kanyart", tapasztalható e laikusok körében - felesleges - aggodalmat keltő jelenség.

Az állapotot szaknyelven hiperkinetikus keringésnek nevezik: ilyenkor a gyermekorvos a gyógyulást - vagyis a láz csillapodását, ezáltal a pulzus lassulását - követően ismét meghallgatja a szívet. Ha még ilyenkor is hallja a zörejt, akkor gyermek-szívgyógyászhoz irányítja a kis pácienst, aki a maga részéről az esetek túlnyomó többségében megnyugtathatja a szülőt: nincs baj, csupán ártalmatlan kis zöreje van a gyereknek.

Amennyiben a szakorvosnak a legkisebb kételye támad, akkor az EKG elvégzésén kívül még ultrahangkészülékkel is megvizsgálja a páciensét. Ha akkor sem talál semmit, megnyugtathatja betegét, hogy csak a sok ártalmatlan, úgynevezett akcidentális zörej egyik válfajáról van szó: a láz, a hiperkinetikus keringés okozta (vagy az azáltal felhangosodott) szívzörejről.

dr. Nemes János
gyermekkardiológus