Ugyanakkor azokkal a közösségben terjedő gyermekbetegségekkel, melyek megelőzésére nincsen mód, vagy amelyeknél nem kötelezően alkalmaznak védőoltást, még ma is gyakran találkozhatunk. Bár a szülők sok esetben természetesnek tekintik, hogy a gyermekkorral együtt járnak a fertőző betegségek, kevésbé vannak tisztában azzal, hogy azoknak esetleges szövődményei is kialakulhatnak. Arról pedig, hogy megelőzésükre esetenként védőoltás kérhető, sokan nem is hallottak.

Influenza

Gyakran ölt járványos méreteket késő ősszel és kora tavasszal az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés, az influenza. A megbetegedést magas láz, izomfájdalmak, levertség és köhögés jellemzi. Gyakori és igen súlyos szövődménye a tüdőgyulladás. A fertőzést elsősorban az A és B influenza vírusok okozzák, melyek szezonális elterjedésének megfékezésére védőoltás kérhető a háziorvostól.

Skarlát

Akut fertőző gyermekkori betegség a skarlát, mely magas lázzal, fejfájással, és hányás kíséretében kivörösödött torokkal jár. Jellemző, hogy a betegen testszerte finom pontozott skarlátvörös színű bőrpír jelenik meg. A cseppfertőzés és érintés útján terjedő betegséget a gyermek mindaddig terjeszti, míg torokváladékában kimutatható a fertőzést okozó baktérium.

Főleg régebben volt jellemző a skarlát gyakori szövődményeként kialakuló súlyos középfülgyulladás, mely esetenként süketséget okozott, illetve szív- és vesebetegséggel is számolni kellett. Mióta a fertőzést penicillin-származékkal kezelik, szövődmények ritkábban fordulnak elő, azonban nem alakul ki életre szóló immunitás, így a betegséget több ízben is el lehet kapni.

Bárányhimlő

Hazánkban a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség a bárányhimlő. Évente közel 40 ezer jelentés érkezik bárányhimlős megbetegedésekről, azonban a valós adat ennek akár a kétszerese is lehet. A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik, ezért gyermek közösségekben – óvodákban, iskolákban – nem ritka a járványok kialakulása sem.

A járvány szezonális, leginkább a tavaszi és a téli hónapokban tetőzik, tehát közvetlenül az után, hogy a gyermekek bekerülnek, vagy visszakerülnek óvodai, iskolai közösségükbe, ahol megnő az esély a fertőzés átadására. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy az elmúlt húsz évben a betegség kitolódott a serdülőkor felé és ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb, komplikáltabb és kórházi ellátásra szoruló esetek száma.

Bár gyermekkorban a bárányhimlő ritkán szövődményes, a jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedés az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél, illetve a legyengült immunrendszerrel rendelkezőknél súlyosabb, szövődményesebb, akár halálos kimenetelű is lehet. A viszkető pöttyök elvakarásából komolyabb fertőzés alakulhat ki, amit már csak a gyermek antibiotikumos kezelésével lehet rendbe hozni.

A betegséget követően az esetek nagy részében legyengült maradhat az immunrendszer, melynek következtében gyakrabban fordulnak elő bakteriális fertőzések, mint amilyen például a középfülgyulladás. Fokozott veszélynek vannak kitéve a terhesség előtt álló, ám a betegségen még át nem esett nők, mivel a bárányhimlő vírusa az esetek mintegy 10%-ában akár magzatkárosító hatású is lehet, továbbá a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, és az egészségügyben dolgozók.

A nyilvánvaló kockázatok ellenére sem köztudott, hogy csaknem két évtizede létezik könnyen hozzáférhető bárányhimlő elleni védőoltás. Japánban és Koreában 1986 óta rutinszerűen oltják a lakosságot, az USA-ban pedig 1995-ben tették kötelezővé a bárányhimlő elleni védőoltást. Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték, ám a mindennapi gyakorlatban többnyire még ismeretlen. A patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a betegség kialakulásával szemben. A védőoltás alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető és meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben.

[forrás: Avantgarde Group]