A kettőnél több éjszakai ébredés gyanút kelthet

Több, mint 80 százaléka azoknak, akik elmúltak 65 évesek, éjszakánként vizelési ingerre ébrednek, s szinte félálomban, vagy többé-kevésbé éberen kibotorkálnak WC-re. Ez a megszakadt alvási ciklus az öregedés velejárója a legtöbb esetben. Ezt az orvostudomány által nocturiának nevezett jelenséget általában az éj folyamán sokan még egyszer megismétlik. Különben rendszerint visszafekvésük után alvásuk, hosszabb-rövidebb ébrenléti idő után folytatódik. A gerontológiával és az alvás kutatásával foglalkozó szakorvosok megjegyzik, hogy két ilyen éjszakai esemény még az öregségi tűrhetőség határán belül van, de a gyakoribb ébredések, majd kimenetelek valamilyen más okra vezethetők vissza, mint a húgyhólyag telítettségét jelző feszültség érzetére. Sok esetben az idős ember hirtelen ébredésekor szinte automatikusan kel fel és megy ki az illemhelyre, mert úgy véli, hogy vizelési inger keltette fel. Azok megfigyelése azonban, akik beleegyeztek abba, hogy éjszakájukat úgynevezett "alvás laboratóriumban" töltsék, ahol műszerek segítségével bizonyították, hogy a legtöbb esetben pillanatnyi légzési kimaradás, azaz orvosi nevén apnoe az oka a hirtelen ébredésnek. Az egyik készülék jelezte, hogy az alvási folyamatban nemegyszer a 65 évnél idősebbeknél ez esetleg tízszer vagy még több ízben is bekövetkezett. S ha történetesen fel is ébredt ennek hatására, akkor kérte, hogy kapcsolják le a készülékről, hogy vizelhessen.

De nem csak a légzési apnoe lehet az oka az egy éjszaka kettőnél többszöri ébredésnek, hanem vesebántalmak, vagy éppen az alsó húgyúti megbetegedések. Persze itt hosszabb időszakra gondolunk, s kizárjuk a lefekvés előtti túlzott folyadékfogyasztást és az olyan tényezőket, mint a külső rendkívüli zajok, vagy ha valakit horkolása kelt fel. A túl gyakori ébredések oka lehet még hirtelen nagyfokú vérnyomáscsökkenés az alvás alatt.
Azért kívánatos, ha az idős ember ilyen esetben kivizsgálást kér. Az alvási ciklus teljes felfordulása odavezet, hogy napközben hangulata nyomott, ingerült és rendkívüli fáradtságot érez, s előre fél az éjszakai lefekvéstől. Ha az állapot tartóssá válik és nem kér kivizsgálást, az álomállapot összevissza töredezése, megszakadása vagy súlyosabb esetben teljes összezavarodása beláthatatlan nappali bonyodalmakat okozhat. Például elvesztheti szimbolikus és elvont gondolkodási képességét, nem tud mindig bal és jobb között különbséget tenni, személyek vagy tárgyak neveit összekeveri, gyakran elfelejt fontos dolgokat.
Ezen túl az éjszakai súlyosbodó alvászavarok előtünetei lehetnek kezdődő agyi károsodásoknak, kifejlődőben lévő agyvérellátási problémáknak, sőt Alzheimer-kór és a demencia más betegségeinek korai szakaszát jelezhetik. Ha viszont idejében fedik fel a kór okát, ennek megfelelő terápiát alkalmazhatnak. S ma már a kutatás gyors előrehaladásával remény, sőt sokszor lehetőség van arra, hogy a káros folyamatok legtöbbje visszafordítható vagy a helyzet még bizonyos elfogadható módon jó időre stabilizálható, de a legrosszabb esetben is lelassítható legyen.

dr. Árkus Zsuzsa
belgyógyász