Halálos nyomelemek

2003-11-12 13:38:18    

Ételeink tápanyagokból állnak, ezek a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok és az ásványi anyagok. Újabban idesorolják a vizet, az élelmi rostanyagokat és a flavonoidokat is. Ha valamely tápanyag mennyisége a szervezetben több mint 0,005%, makrotápanyagnak, ha kevesebb, mikrotápanyagnak nevezik.

Az ásványi anyagok egy része makro-, más része mikrotápanyag. A mikrotápanyagokhoz tartozó ásványi anyagokat nyomelemeknek is nevezik.

Az élő szervezetek számára szükséges nyomelemek száma közel van a harminchoz. Azonban az enzimek működése szempontjából nélkülözhetetlen nyomelemek ártalmasak is lehetnek.

A szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelemeket egyrészt táplálékainkból, másrészt megbízható, engedélyezett készítmények útján szerezhetjük be. A nyomelemek száma közel van a harminchoz, ám ezek a az enzimek működése szempontjából nélkülözhetetlen nyomelemek ártalmasak is lehetnek.

Mérgező "apróságok"

A szervezet számára nélkülözhetetlen vas lerakódásával járó betegség (haemochromatosis) egyik alakja pl. a bantu négerek siderosisa, amelynek oka a vasedényben főzött házi sör nagymértékű fogyasztása.

A ritka rézmérgezés hányást, hasmenést, izomfájdalmakat és elmezavart idézhet elő.

A cinket nem tekintik mérgezőnek, ám túlzott felvétele émelygést, hányást, hasmenést okozhat. A króm a vércukorszint szabályozásában vesz részt, ötvözeteit protézisekben is alkalmazzák, de a kromátok rákkeltő hatásúak.

A nikkel segíti a szervezet vasfelhasználását, ám a bőrrel tartósan érintkezve allergiás reakciót (nikkelsebek) okozhat, ezért volt vitatéma az euró aprópénzek nikkeltartalma.

Az élelmiszer-biztonság szempontjából kiemelkedően mérgező hatásuk miatt az arzént, a higanyt, a kadmiumot és az ólmot "toxikus nyomelemnek" nevezik.

Érdekes elmélet

Számos elmélettel próbálták magyarázni a császárkori Róma felső köreiben tapasztalt meddőséget, melynek következtében csökkent a szabad polgárok születési száma. Ez a folyamat egyesek szerint a Római Birodalom bukásának egyik oka volt.

Sokan feltételezik, hogy Róma felsőbb társadalmi osztályai ólommérgezésben szenvedtek. Testükben felhalmozódott az ólom, mert ólomcsöveken érkezett az ivóvíz, ólmot tartalmazó kupákat és főzőedényeket használtak, a kozmetikai szerekben is volt ólom, a bort pedig ólombélésű edényekben forralták. A szegényebb rétegek viszont nem élvezték ezeket a luxuscikkeket, és ólommentes agyagedényeket használtak.

Mérgezések - tegnap és ma

A toxikus nyomelemek elterjedése az ipari tevékenység környezetkárosító hatása miatt növekszik.

Az arzént mint biztosan ölő mérget régebbi korokban gyakran használták politikai és családi problémák radikális "megoldására". Mivel íztelen, ételbe vagy borba keverték. Az arzén gyorsan, biztosan, ám fájdalmasan végzett számos koronás fővel is. Ezzel szemben Tirolban és Stájerországban az arzénevés népszokás volt, mert kis mennyiségben hozzászokva a tapasztalat szerint növelte a munkabírást.

Hazánkban évek óta tilos arzéntartalmú rovarirtó és rágcsálóellenes szereket használni. Kevésbé toxikus vegyületei gyógykezelés céljára igénybe vehetők.

A higany vegyületeit korábban vetőmagvak csávázására használták. A rettegett vérbaj első hatásos gyógyszere a XVII. században a kenőcs és füstölés formájában alkalmazott higany volt. Ma főleg a tüzelőanyagokban fordul elő, és évente 6500 tonna higany kerül a Föld légkörébe, mely a csapadékkal lehullik, és főleg a sarkvidékek hótakarójában halmozódik fel, majd a halak, madarak, fókák, bálnák stb. révén bekerül a táplálkozási láncba, veszélyeztetve az emberiség egészségét. A higany az emésztőcső nyálkahártyájában, a bőrben és a csontokban rakódik le és bénítja az enzimek működését.

A modern korban a legismertebb tömeges higanymérgezés a Japánban észlelt Minamata-betegség volt. A Minamata nevű tengeröböl környékén levő üzemekből metil-higany került a vízbe, és az abból származó tengeri élelmek fogyasztása több ezer embert mérgezett meg.

Az ólom által okozott veszély fő forrása a gépkocsi-üzemanyag ólom-tetraetil-tartalma, de az ólomtartalmú festékek, akkumulátorok és a kiszolgált számítógépek is jelentősek a globális környezetszennyezés szempontjából.

Az ólom vegyületei az emésztőrendszeren keresztül felszívódva a májban, a csontokban és a vesékben halmozódnak fel. Az ólom az enzimek működését károsítva okoz zavart a vérképzésben és az idegrendszer működésében.

A kadmium előfordulása a földkéregben igen gyakori. Mivel az ipar sok kadmiumot dolgoz fel, és a talajból is egyre nagyobb tömegben oldódik ki a savas esők miatt, a táplálékláncba kerülve komoly egészségügyi veszélyt jelent. Először Japánban figyeltek fel az "itai-itai" (magyarul: "jaj-jaj") névvel említett betegségre, amelyet a kadmiumfeldolgozó üzemek környékén levő tengervízből származó tengeri élelmek idéztek elő. Sok ember halt meg fájdalmas tünetek közepette, amíg az ipari szennyvizek tisztítását megfelelően meg nem oldották.

A kadmium a bélből gyorsan felszívódva főleg a vesében és a májban halmozódik fel. A krónikus kadmiumterhelés veseelfajulást és magas vérnyomást okoz, rákkeltő hatását különösen veszélyesnek tartják.

dr. Százados Imre

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!