A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) adatai szerint Európában minden 30. másodpercben bekövetkezik egy csontritkulásos eredetű törés. Az ilyen törések jelentős mértékben korlátozhatják az egyén megszokott életvitelét, mozgási szabadságát, a kialakuló szövődmények pedig halálozáshoz is vezethetnek. Az Európai Unióban a csontritkulás miatt bekövetkezett csípőtáji törések halálozási aránya egy éven belül 15-30%. Az IOF felmérései szerint az általa vizsgált tizenhat európai ország közül kilencben a diagnosztizált csontritkulásos betegeknek mindössze a 10%-át kezelik. Ez világosan mutatja azt az ellentmondásos helyzetet, hogy tudjuk és ismerjük a betegség fontosságát, ám a hatékony terápiás lehetőségek megléte ellenére a páciensek jelentős része mégsem részesül megfelelő kezelésben.

A NORA-vizsgálat

A Nemzeti Csontritkulás Kockázat Értékelés (National Osteoporosis Risk Assessment, NORA) elnevezésű tanulmány, amely az Egyesült Államokban a csontritkulás területén végzett eddigi legnagyobb méretű tudományos vizsgálat, 4236 háziorvosi praxisban 200 160 menopauza utáni - 50 éves vagy ennél idősebb - nő csonttömegét és más csontritkulás-kockázati tényezőinek értékét vizsgálta egy éven át. A vizsgálat során a résztvevők 7%-ánál diagnosztizáltak csontritkulást. Közöttük a csonttörések egy év alatti gyakorisága átlagosan négyszer nagyobb, mint a normál csonttömeggel rendelkezők esetében. Közel 40%-uknak alacsonynak bizonyult a csontsűrűsége. Ôk 12 hónap alatt átlagban kétszer annyi csonttörést szenvedtek el, mint a normális csontsűrűségű társaik.

A NORA-felmérés egyik legfontosabb megállapítása tehát az volt, hogy kiderült, a csonttörés, mint a csontvesztés legveszélyesebb következménye a felismerést követően már jóval hamarabb megtörténhet, mint ahogy azt korábban az orvosok hitték. Tehát a fokozott kockázatú nők körében a csukló-, a csigolya-, a borda-, a kar-, ill. a csípőtáji törések nem hosszú évek, hanem már mindössze 12 hónap leforgása alatt bekövetkeznek. Ezek az eredmények a csontritkulás minél koraibb felismerésének és a csonttörések elleni hatékony védelemnek a szükségszerűségét vetik fel mindenütt a világon, így Magyarországon is.

A tanulmány rávilágított arra, hogy az 50 év feletti nők mintegy fele számolhat azzal a ténnyel, hogy élete hátralevő részében valamilyen csontritkulásból adódó csonttörése lesz, amely bármikor megtörténhet. A csontritkulás kockázatát fokozó tényezők az - és különösen a menopauza utáni - évek számának növekedése, a rossz egészségi állapot (krónikus máj-, vese-, bélrendszeri betegségek, hormonális betegségek, korábban vesekő előfordulása), a személyes vagy a családban előfordult csonttörés(ek), mozgásszegény életmód, kalciumhiányos táplálkozás, illetve a dohányzás. Komoly problémát jelent egyes gyógyszerek mellékhatása miatt kialakuló állapot is.

Hazai helyzet

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrologiai Társaság a Nemzeti Osteoporosis Program keretében valósította meg a csontanyagcsere-betegségben szenvedők ellátását. Az országban 110 osteoporosis centrumot hoztak létre, ahol szakterületekre specializálódott szakemberek látják el a magas kockázatú személyek vizsgálatát, gyógyítását. A társaság a világon egyedülállóan működteti ezt a centrumhálózatot, amelynek eredményeként a veszélyeztetett személy gyorsan eljuthat a specialistához, aki szakképzettsége révén a legkorszerűbb terápiát tudja biztosítani számára. Hazánkban mintegy 800 ezer-1 millióra becsülhető az osteoporosisos betegek száma. Évente 15-16 ezer csípőtáji, 30-40 ezer csigolya-, 25-28 ezer alkartáji, 8-10 ezer felkartáji törés következik be a csontritkulásos csont törése miatt. A csípőtáji törések száma az utóbbi 10 évben megduplázódott és ebből adódóan évente mintegy 3000 ember hal meg.

Mit tehetünk egészségünk érdekében?

A csontritkulás megelőzését már születésünkkor el kell kezdeni! Kalciumdús vegyes táplálkozással és sok mozgással serkenthetjük a csontépítő sejteket erős csontozat képzésére, az életkor előrehaladtával annak megtartására. A kockázati tényezők kiiktatásával jelentősen csökkenthető a betegség kialakulása. A megfelelő életmód és táplálkozás segíthet a csontok egészségének megőrzésében, de nem biztos, hogy önmagában elegendő, különösen ha a csontvesztés már elkezdődött. Manapság azonban már ismerünk olyan hatékony gyógyszereket, amelyek képesek visszafordítani a csontvesztés folyamatát, erősebbé teszik a csontot, és ami a legfontosabb, csökkentik a csonttörések kockázatát, ezek közül is a veszélyes csípőtáji töréseket. A csontritkulás kezelésére alkalmas szerek legmodernebb változatait, a biszfoszfonátokat mindössze hetente egy alkalommal kell adnunk betegeinknek. Sajnálatos, hogy a néma járványra legtöbbször csak a csonttörések bekövetkeztekor derül fény, holott a modern csontsűrűségmérés segítségével, a magas kockázatú személyek kiszűrésével és korszerű, kényelmes, akár heti egyszeri gyógyszerszedéssel még nagyobb számban lehetne megelőzni a töréseket. Ha a csontritkulás gyanúja felmerül, érdemes mielőbb a háziorvossal konzultálni, hogy az elindíthassa a kivizsgálást, és a beteget valamelyik osteoporosis centrumba irányítsa, ahol megfelelő szakirányú ellátásban részesül.

dr. Somogyi Péter
ortopéd szakorvos