A nyelv betegségei

2003-11-18 12:52:33    

A nyelv fontosságára akkor döbbenünk rá, ha valamilyen betegség következtében zavar támad: például idegrendszeri betegség következtében nem mozog a nyelvünk vagy nem tudunk beszélni. A nyelvnek fontos szerepe van a táplálkozásban és az ízlelésben is.

A nyelvnek fontos szerepe van a táplálkozásban: a fogak által felaprított falatot hátratolja a garatba, ahonnan a táplálék már reflexesen, akaratunktól függetlenül jut a nyelőcsőbe és a gyomorba. Ha a nyelvünk – pl. egy kis harapott sérüléstől – fáj, rögtön nehezebben tudunk enni.

Mint igen finom tapintószervünknek, lényeges szerepe van abban is, hogy időben észrevegyük a falatban levő idegen anyagokat, a szúrós, lenyelve veszélyes tárgyakat.

Hőérzékelő szervként meg tudja akadályozni, hogy a tápcsatorna mélyebb részei: a nyelőcső, a gyomor megégjenek a forró ennivalótól.

Igen fontos az ízlelésben betöltött szerepe: az alapízeket, az édeset, a savanyút, a sósat és a keserűt a nyelvünkön érezzük, méghozzá az egyes ízminőségeket az erre a célra „specializálódott” ízlelőbimbóinkkal.

Ha a nyelv túlságosan nagy, vagy például alvás közben csökken a szájfenék és a nyelv izmainak tónusa, hátraesik a garatba, légzési nehézséget, akár fulladást is okozhat. Ugyanezek előfordulhatnak eszméletvesztés kapcsán is.

Mindezen túl a nyelv hámrétege szoros, minden részletében még nem tisztázott kapcsolatban áll a tápcsatorna többi részével, elsősorban a gyomor nyálkahártyájával, ezért a nyelv megtekintése a gyomor állapotáról is felvilágosítást adhat. Ezenkívül, ha a nyelv nedves vagy száraz, következtethetünk egész szervezetünk folyadéktartalmára, magyarán, hogy kiszáradtunk-e vagy sem. Ha a szem a lélek tükre, a nyelv a testé…

A fejlődési hibák között a már említett nagy nyelv (makroglossia) szerencsére nem túl gyakori, műtéti megkisebbítést igényel. Sokkal gyakoribb a „nyelv lenövése”: ilyenkor a nyelvet a szájfenékhez rögzítő nyálkahártya-kettőzet, az ún. nyelvfék túlságosan rövid és a nyelv bizonyos mozgásait, elsősorban visszapördítését akadályozza (erre például az „l” hang kiejtésénél vagy a megfelelő „r” hang képzésénél van szükségünk).

Bár ez a probléma a táplálkozást általában nem zavarja, az erősen rövid nyelvféket már gyermek-, néha csecsemőkorban megoperálják.

Gyakori a nyelv harapott sérülése. Akkor jön létre, hogy ha a nyelv a záródó fogsorok közé kerül. Ha túlságosan nagy a sérülés, sebészi ellátást igényel, egyébként pedig a vérzés is többnyire spontán szűnik.

A másik veszélyes sérülés a rovarszúrás: a méh- vagy darázscsípés. A nyelv hirtelen, szinte szemmel láthatóan megduzzad, és ha a csípés hátul, a nyelvgyökhöz közel történt, a kialakult duzzanat a gégére ráterjedve fulladást is okozhat. Ezért a „nyelven szúrtat” azonnal orvoshoz kell vinni!

A nyelv gyulladásának okai lehetnek a nyelv saját betegségei, a mechanikus vagy hőhatás, mérgezés (dohányzás, ólom), valamint vírusos vagy baktériumfertőzés.

A gyulladások csatlakozhatnak a szájnyálkahártya megbetegedéseihez is. A krónikus gyulladások közül kiemelendő a nyelven kialakuló körülírt, elszarusodó hámburjánzás, az ún. leukoplakia. Ez az elváltozás az esetek egy részében rákelőző állapot, mely sebészi kezelést kíván.

A nyelv daganatai lehetnek jó- és rosszindulatúak. Előbbiek közül a legnagyobb jelentősége az érdaganatoknak, ill. a nyirokérdaganatoknak van. Míg az előbbinek a műtéte sebészileg jól megoldható, a nyirokérdaganatokat nem könnyű megoperálni, és kiújulásukkal is számolni kell.

A rosszindulatú daganatok között első helyen a nyelvrákot kell említeni: főleg férfiak betegsége. Bár a pontos okot, mint az egyéb rosszindulatú daganatok esetében, itt sem tudjuk, de bizonyos rizikótényezők ismeretesek: dohányzás, elhanyagolt fogazat és a már említett leukoplakia. A nyelv bőséges nyirokérhálózata miatt a minél előbbi műtét fontos!

Furcsa, hogy bár a nyelvünk jól vizsgálható, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. Pedig betegségeinek elhanyagolása komoly kockázattal jár.

dr. Votisky Péter
fül-orr-gégész

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!