Migrén

Migrén esetében a nagyobb gyermekeknél típusosan fél- vagy kétoldali, ismétlődő, hasogató, lüktető fejfájás jelentkezik, gyakran hányinger, hányás, esetleg látászavar kíséretében.

A fejfájást gyakran bevezető tünetek, pl. homályos látás, fényfelvillanások, érzékcsalódások előzik meg. A roham alatt a gyermekek elsápadnak, szemük alatt –sötét karikák– jelentkeznek. Igen gyakori a hang- és fénykerülés. A fejfájást egy jó kiadós alvás vagy megfelelő fájdalomcsillapító legtöbbször megszünteti.

Kisgyermekeknek is lehet migrénjük, csak sokkal nehezebben tudják elmondani a tüneteket, mint nagyobb társaik. A roham alatt nyűgösebbé, ingerültebbé válnak, hánynak és a fénykerülés miatt egy sötétebb szobába húzódnak vissza, vagy állandóan dörzsölik a szemüket. A migrén bizonyos családokban gyakrabban fordul elő, azaz a migrénes szülőnek, elsősorban édesanyának, a gyermeke is beteg lehet.

Stressz hatására fellépő fejfájás

Gyakran fordul elő gyermek –és serdülőkorban lelki eredetű vagy stressz által kiváltott fejfájás. Ez a fejfájás jellegzetesen diffúz, kétoldali, abroncsszerű eloszlásban jelentkezik. A fejfájás többnyire állandó, de időnként tünetmentes periódusok szakítják meg. Ez a fejfájástípus leggyakrabban nagyobb lányoknál jelentkezik.

A betegség hátterében sokszor állnak iskolai vagy családi problémák, esetleg túlzott követelmények, terhelés. A betegek a fejfájás mellett állandó fáradtságról, alvászavarról is panaszkodnak.
A stresszforrás könnyűszerrel kideríthető, ha az iskolai napok során a fejfájás súlyosabb, hétvégeken és szünidőben viszont javulás figyelhető meg. A háttérben meghúzódó lelki okokat azonban sok esetben korántsem könnyű kideríteni. Ilyen esetekben pszichológus segítségét kell igénybe venni a gyógyításhoz.

Szervi eredetű fejfájás

Szervi eredetű fejfájásról akkor beszélünk, ha valamilyen koponyán belüli folyamat (pl.: gyulladás, vérzés vagy daganat) áll a háttérben. Az ilyen fejfájás eleinte elszórtan jelentkezik, leggyakrabban éjszaka vagy reggel, közvetlenül ébredés után, a későbbiekben erőssége egyre fokozódik és mindennapossá válik. Ahogy súlyosbodik a betegség, az állandó fejfájás mellett reggeli hányások is jelentkezhetnek az egyre betegebb benyomást keltő, gyakran más idegrendszeri tüneteket is mutató gyermeknél.

Diagnózis

A fentieken kívül a fejfájásnak egyéb okai is lehetnek (pl. rövidlátás, arcüreggyulladás, egy rossz fog, vitamin- vagy vashiány stb.). Ezeket mindig számításba kell venni a fejfájás kivizsgálásánál. A szülő és az orvos számára is a legfontosabb kérdés: a fejfájás hátterében valamilyen sürgős beavatkozást igénylő szervi ok vagy más elváltozás áll-e? A másik, nem kevésbé fontos kérdés: hogyan enyhíthetnénk a gyermek panaszait?

A pontos diagnózis felállításához az orvostudomány már sok nagyon korszerű (és drága) eszközzel rendelkezik, ilyen pl. a CT, a számítógéppel vezérelt röntgen és társai. Minden fejfájással jelentkező gyermeket természetesen nem lehet CT-vel vizsgálni. Ez nem csak rendkívül drága lenne, hanem felesleges és veszélyes is (a CT-vizsgálat sugárterheléssel jár, és a gyermekeket gyakran el kell altatni). Sokkal fontosabbak a szülői megfigyelések és a részletes kórtörténet a fejfájásbetegség diagnózisában!

Könnyebb kideríteni a fejfájás eredetét, ha a szülő vagy a nagyobb gyermek –fejfájásnaplót– vezet, azaz leírja, hogy mikor, milyen gyakran, milyen napszakban jelentkezett a fejfájás. Nincs-e összefüggésben valamilyen étel (pl. sajt, csokoládé) fogyasztásával, esetleg szellemi vagy testi megerőltetéssel stb.? Fontos, hogy az orvos tudjon arról is, hogy voltak-e a családban másnak is hasonló panaszai.

A pontos diagnózis felállítása után a fejfájásbetegség sok esetben csak a beteg, a szülő, az orvos és a pszichológus folyamatos együttműködésével gyógyítható.

dr. Boross Gábor
gyermekgyógyász