Keringési zavarok

2003-11-29 09:00:00    

A vérkeringési zavarok főként az alsó végtagokban, ritkábban a karban és a kéz ujjaiban jelentkeznek. Kezdetben fizikai megterheléskor jelentkeznek a fájdalmak, de később már nyugalmi helyzetben is. A legsúlyosabb esetben bőr- és izomszöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek következménye szövetelhalás is lehet.

A súlyos végkifejlet megelőzése érdekében érdemes még időben odafigyelni a jelentkező panaszokra.

Tünetek

Az alsó végtag keringési zavarának első tünete legtöbbször a terheléskor jelentkező, fájdalmas fáradékonyság, mely először rendszerint a lábszárizmokban (a "vádliban") lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom állandósul, vagy járáskor, rövid távolság megtétele után, görcsös jelleggel jelentkezik. A fájdalom elsődleges helye csak ritkábban a lábfej.

A végtagi keringés elégtelenségének jó jelzője az a távolság, melyet a beteg a fájdalom kezdetéig meg tud tenni: két háztömbnyi (360-460 m) vagy ennél nagyobb távolság enyhe, egy háztömbnyi mérsékelt, fél háztömbnyi vagy ennél kisebb távolság pedig súlyos elégtelenségre utal.

A nyugalmi fájdalom éjszaka jelentkezik tompa, állandó jelleggel.

A lábfej és a lábujjak keringési elégtelensége

Súlyosabb esetben a romlott keringésű lábon fekélyek alakulhatnak ki: a lábujjakon, a sarkokon vagy az alsó végtag más részein. Az izmok sorvadásnak indulnak, a rossz keringés következtében a szövetek elhalnak. A széteső szövetekből felszabaduló anyagok mérgezést indíthatnak el az egész szervezetben. E következmény megelőzéseképpen szükségessé válhat az elhalt részek eltávolítása, a lábujj vagy a lábfej, esetleg - az elhalt rész kiterjedéstől függően - a teljes láb amputációja.

Okok

A keringési zavarok kialakulásának hátterében az áll, hogy a vénák fala a kor előrehaladtával a vérből lerakódó zsírok hatására megkeményedik és megvastagszik (elmeszesedik), így nem jut kielégítő mennyiségű vér az izmokhoz. Ez egy természetes folyamat, amit azonban meggyorsíthat és súlyosbíthat a magas vérzsírszint, valamint a dohányzás. Cukorbetegeknél gyakoribb!

Diabetes mellitus esetén gyakrabban és korábban alakul ki az érelmeszesedés, főleg, ha a beteg még dohányzik is. A nagy- és a kiserek egyaránt érintettek lehetnek, a kiserek elzáródása azonban gyakoribb, mint a nem diabéteszeseknél. A cukorbetegeknél tehát sűrűbben fordul elő az érbetegség azon formája, mely nem alkalmas műtétre.

Raynaud-betegség és Raynaud-szindróma

A Raynaud-betegség a kéz- és ritkábban a lábujjak rohamokban jelentkező elszíneződése, mely kezdetben fehér, majd kékes színű, végül vöröses színbe megy át. Az érintett terület hosszabb időre érzéketlenné válhat, még tűszúrásra is.

Kiváltó oka még nem ismert, feltételezések szerint a szimpatikus idegrendszer egyes kóros eltérései játszanak szerepet kialakulásában. Annyi bizonyos, az elszíneződés hátterében a nem kielégítő keringés játszik szerepet. A hidegre vagy az érzelmi hatásokra a kis erek különösen érzékenyen reagálnak, összehúzódnak, így a szövetek nem kapnak elegendő vért.


A Raynaud-betegség először a 15. és a 45. életév között jelentkezik, csaknem mindig nőknél. Többnyire progresszív jellegű, általában mindkét kéz ujjait szimmetrikusan betegíti meg. Meleg hatására enyhül. Megelőzése még nem ismert, egyedül a kéz (vagy a lábfej) melegen tartásával kerülhető el esetlegesen a tünetek kialakulása.

A Raynaud-szindróma - mely gyakoribb, mint a Raynaud-betegség - különböző betegségek következménye lehet: pl. egyes mérgezések, magas vérnyomás elleni gyógyszerek mellékhatásai, autoimmun betegség, motorfűrésszel vagy légkalapáccsal huzamosabb ideig végzett munka.

A Raynaud-szindrómával járó korai rohamok lehetnek asszimmetrikusak is, és csupán 1-2 ujj végét érinthetik, de
a betegség előrehaladtával az elváltozás valamennyi ujj teljes hosszában, egészen a tenyérig jelentkezhet. A hüvelykujjak ritkán érintettek.

A roham elmúltával intenzív vörösség, lüktető fájdalom, érzészavar és enyhe duzzanat léphet fel. A rosszullétek rendszerint spontán, illetve meleg szobába való visszatérés vagy a végtag meleg vízbe merítésének hatására szűnnek. A rohamok között kóros tünet nem észlelhető. Gyakran olyan tünetek kísérik, mint pl. zsibbadás, melegség, csökkent érzékelés és éles fájdalom. A betegség az ujjbegy zsírpárnájának és az ujjak bőrének sorvadásához vezethet, az ujjhegy környéke kifekélyesedhet.

Mindkét betegség esetén óvni kell a kezet a sérülésektől,
a sebek ugyanis lassan gyógyulnak, ezért az esetleges fertőzések nehezen kezelhetők. A berepedezett bőr ápolására puhító, ápoló krémeket kell használni. Mint minden érbetegség esetén, a dohányzás abbahagyása kifejezetten indokolt!

Véráramlást segítő gyakorlatok

· Sétáljon sokat, naponta egyszer mindenképp tegyen
egy félórás sétát.
· Álljon egy méterre a faltól, mellmagasságban kinyújtott kézzel támaszkodjon a falnak. Hátát és lábát egyenesen tartva hajlítsa be karját 5-10-szer.
· Üljön le egy székre és karja segítsége nélkül álljon fel
többször.
· Álljon lábujjhegyre és ezt ismételje meg 10-20-szor.
· Csináljon tíz térdhajlítást, közben támaszkodjon egy szék háttámlájához.
· Lift helyett válassza a lépcsőt, ahogy ereje engedi.

[Készült a Biogal-Teva Pharma Rt. szakmai anyagából]

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési nyilatkozat

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!