Csecsemő- és gyermekkorban a lázcsillapítás a leggyakoribb probléma. Minden szülő megijed, ha gyermekének testhőmérséklete megemelkedik, pedig ez természetes reakciója a szervezetnek, így védekezik a behatoló kórokozók ellen. A kórokozókra, elsődlegesen a vírusokra jellemző, hogy a normál, 37 °C körüli hőmérsékleten a legaktívabbak, míg magasabb testhőmérsékleten virulenciájuk csökken. Ugyanakkor a magasabb testhőmérsékleten a szervezet egyes védekező mechanizmusai, pl. a fehérvérsejtek aktívabbak, könnyebben tudnak felülkerekedni a kórokozókon. A láz nem más, mint a hőközpont magasabb szintre történő beállítódása a szervezet védekező mechanizmusainak aktivizálása érdekében. A lázcsillapítók pedig ezt a szintet igyekeznek csökkenteni.

Miért és mikor kell a lázat csillapítani?

Egyértelműen akkor kell csillapítani a lázat, amikor már tudjuk, hogy a csecsemőnél lázgörcs alakult ki. Ebben az esetben a lázat határozottan, de nem hirtelen kell csillapítani. Ha erre nem figyelünk, akkor esetlegesen az úgynevezett "visszacsapás" révén, azaz a szervezet normál működésének megfelelően, a hirtelen csökkentett láz után, a hatás megszűntekor még magasabbra emelkedik a test hőmérséklete, és ekkor még nagyobb a lázgörcs kialakulásának veszélye.

Szintén lázat kell csillapítani, amennyiben kiugróan magas láz alakul ki - 39,5 °C feletti -, mely a keringést nagymértékben megterheli.

Amennyiben nincs lázgörcsveszély, akkor a láz csillapítása során azt a célt tűzzük magunk elé, hogy a test hőmérsékletét 37-38 °C-on, azaz a hőemelkedés szintjén tartsuk. Ezen a hőmérsékleten a legaktívabb a szervezet sejtes védekező apparátusa és a legérzékenyebbek a kórokozók.

Hogyan mérjünk lázat?

Csecsemőkorban a végbélben szoktunk mérni, nagyobb gyermekeknél, felnőtteknél a hónaljban. A két érték között 0,5 °C az eltérés a végbélben mért ún. belső hőmérséklet javára. Mostanában elterjedt a fülhőmérőzés, melynek használati utasításában leírják, hogy mennyit kell leszámolni az alapértéknek vett hónalji hőmérséklethez. Hasonló a helyzet a szájban történő lázmérésnél, amely elsősorban az angolszász országokban terjedt el.

A mért hőmérsékleteket a következőképpen osztjuk be: 37 °C-ig láztalan, azaz normál hőmérséklet, 37-38 °C között hőemelkedés, 38-39,5 °C között láz, 39,5 °C felett extrém magas lázról, hyperpyrexiáról beszélünk.

Gyógyszer vagy hűtőfürdő?

A lázcsillapítás kétféle módon történhet. Az egyik a fizikális, a másik a gyógyszeres lázcsillapítás. Még a szakemberek között is ellentétek vannak abban, hogy melyiket kell előtérbe helyezni.

A fizikális lázcsillapítás a teljes testborítás és a hűtőfürdő. Gyakori hiba, hogy a borogatást csak a csuklóra és a bokára teszik, ami nem kielégítő. Ha ilyenkor lemegy a láz, akkor az elsődlegesen a gyógyszer hatása, vagy magától is lement volna. Az ilyenkor fázásról panaszkodó gyermeket nem szabad betakarni a nagydunyhával.

A gyógyszeres lázcsillapításra kisgyermekkorban a következő hatóanyag-tartalmú gyógyszerek használhatók:
1. pyrasolon-tartalmúak,
2. paracetamol-tartalmúak,
3. ibuprofen-tartalmúak,
4. szalicilsav-tartalmúak.
A túladagolás, ill. a mérgezés elkerülése érdekében érdemes tájékozódni arról, hogy az egyes gyógyszerek mely hatóanyagcsoportba tartoznak. A szalicilsav-tartalmú gyógyszerek mellékhatásaik miatt újabban kerülendők 7, egyes állásfoglalások szerint 10 éves kor alatt. A paracetamol-tartalmú gyógyszerek gyulladáscsökkentő hatása elmarad a többi csoportéhoz képest.

A felsorolt hatóanyag-tartalmú gyógyszerek mindegyike használható fájdalomcsillapításra is, ahogyan az elején említettem. Nem kell félni a fájdalom csillapításától azokban az esetekben, amikor tisztázott a fájdalom háttere. Jól enyhíthetik a torokgyulladás, arcüreggyulladás, stb. okozta fájdalmakat.

dr. Somló Pál
gyermekorvos