A rekedtségnek ugyanis több oka lehet.

A leggyakrabban egyszerű gége- és hangszálgyulladás áll a hátterében. Ez gyakran társul felső légúti huruthoz, de okozhatja túlzott mértékű dohányzás, kiabálás, hangos éneklés, vagyis a hangszalagok túlerőltetése is. Fiataloknál gyakran előfordul, hogy nem is tudják, miért rekedtek be, hiszen csak "beszélgetni" szerettek volna a diszkóban... Ha nem kezelik ki tökéletesen - a beteg nem kíméli a hangszalagjait (vagyis nem tart "hallgatókúrát") -, akkor a gyógyulás elhúzódhat, krónikussá válhat, ami a hangszalagok megvastagodásával és tartós rekedtséggel jár.

Az is előfordulhat, hogy a gyulladás következtében megbénul az egyik hangszálmozgató izom és ez okozza a rekedtséget, ez leggyakrabban tanárok, színészek, énekesek betegsége.

A hangszalagokon jóindulatú daganatok is előfordulnak - apró csomócskák vagy polipok. Ezek is rekedtséget okoznak, és egyszerű endoszkópos műtéttel eltávolíthatók. Késlekedés esetén azonban hajlamosak rosszindulatúan elfajulni.

Végül - és ezért kell erre a tünetre nagyon figyelni! - rák is állhat a rekedtség hátterében. A gégerák leggyakrabban 40 év feletti dohányos férfiaknál fordul elő, de megelőző tényezője lehet a krónikus hangszálgyulladás is. Az ijesztő diagnózis azonban általában nem jelent végzetes, gyógyíthatatlan állapotot, mert időben felismerve és megoperálva az esetek 90%-ában meggyógyítható. Tehát két hétnél régebben fennálló rekedtség esetén mindenképpen gégész szakorvoshoz kell fordulni.

dr. Valló Ágnes
belgyógyász