A torokmandula páros szerv. A mandulaágyban az elülső és a hátulsó lágyszájpadívek közt foglal helyet. Normális körülmények között felnőttkorban ujjbegynyi nagyságúak és a garatívek közül csak kissé emelkednek ki. Csecsemő- és gyermekkorban lényegesen nagyobbak. Időskorban sorvadásnak indulnak. A nyirokrendszer részei. Fontos szerepet töltenek be a szervezet védekezésében. E nyirokszervek a garat kapujában mint az immunrendszer fontos bástyái helyezkednek el. Amennyiben tüszős mandulagyulladás alakul ki, és ez nem gyógyul meg teljesen, krónikus mandulagyulladásba megy át, ilyenkor többször fordul elő tüszős mandulagyulladás, vagy tályog. Utána mindig krónikus mandulagyulladás lép fel. A hangsúlyt a tüszős mandulagyulladásra szeretném helyezni, mert a felső légúti huruthoz vagy garatgyulladáshoz társuló mandulagyulladás nem vezet gócos átalakuláshoz.

A krónikus mandulagyulladás általában tünetszegény: garatszárazság, torokkaparás, torokviszketés, kaparó érzés, kissé fájdalmas nyelés, enyhe garatfájdalom és néha hőemelkedés. A krónikus garatmandula-gyulladás két megjelenési formáját különböztetjük meg. Az egyik a tonsillitis chronica hypertrophica, ez a hipertrófiás forma megnehezíti a nyelést, főleg gyerekkorban fordul elő.

A mandulák üregeiben étel és baktériumtörmelék halmozódik fel, mely kellemetlen szájszagot okoz.
A másik forma az atrófiás forma (tonsillitis chronica atrophicans). A mandula állományának egy része elpusztul és helyét kötőszövet foglalja el. Ilyenkor a mandulák kicsik, hegesek és fixáltak. Az állkapocs alatt megnagyobbodott nyirokcsomók tapinthatók. A mandulákból híg, gennyes váladék préselhető ki.

Nem a krónikus garatmandula-gyulladás a veszélyes, hanem annak szövődményei. Gyakran okoz ízületi gyulladást, szívburok-, szívizomgyulladást, vesegyulladást, foltos hajhullást és bőrgyulladást. Amennyiben a háziorvosban vagy a szakorvosban felmerül a gócgyanú, úgy a beteget fül-orr-gégész szakorvoshoz küldik, és ő állapítja meg, hogy a mandulák gócosak-e vagy sem. Természetesen a diagnózis felállításához nemcsak a szemére, hanem laboratóriumi vizsgálatokra is támaszkodik. Elsősorban az AST emelkedése a legjellemzőbb.

Amennyiben megállapítható, hogy a mandulák gócosak, úgy feltétlenül egyezzünk bele a műtétbe, mert így elkerülhetjük a súlyos szövődményeket, melyek megnehezítik, illetve megrövidítik az életünket. A műtét általában 10-20 percig tart. Gyerekkorban általában biztonságos intubacios narkózisban végzik a műtétet. Felnőtteknél helyi érzéstelenítéssel. A műtét nem fájdalmas. Sajnos, miután elmúlik az érzéstelenítő hatása, utána fáj a sebágy. Főleg a nyelés fájdalmas és nehézkes. A fájdalom azonban a korszerű fájdalomcsillapítókkal jól csökkenthető.

dr. Benkő András
fül-orr-gégész