Az, hogy valaki milyen betegségben és milyen súlyosan betegszik meg, a kórokozó tulajdonságai mellett a szervezete, elsősorban védekező-rendszere állapotától függ. Előnyös helyzetben vannak a fiatal csecsemők, ugyanis ők édesanyjuktól sok immunanyagot kaptak még a méhen belüli életben. Az anyatej is tartalmaz védőanyagokat, így a szoptatás is jelent bizonyos védelmet a számukra. Féléves kor körül azonban elfogynak a vérből az anyától kapott immunanyagok, ettől kezdve a gyermek már a saját védekező rendszerére van utalva.

Találkozás a kórokozóval

Az önálló immunválasz csak úgy alakulhat ki, ha a szervezet találkozik a kórokozóval, –megismeri– és ellenanyagokat kezd termelni ellene.

A következő találkozáskor az immunrendszer már –emlékezik– a kórokozóra és elpusztítja. Tehát ahhoz, hogy jól működő védekező rendszerünk legyen, sokféle kórokozóval kell találkoznunk. Ez a találkozás természetesen nem jelent minden esetben betegséget. Előfordulhat, hogy a szervezetünkbe jut valamilyen baktérium vagy vírus, belélegezzük vagy éppen lenyeljük, majd a légutakban vagy a bélrendszerben elpusztul anélkül, hogy bármilyen tünetet is okozna. Ez a találkozás azonban elég lehet ahhoz, hogy egy újabb fertőzés esetén ezt a kórokozót az immunrendszer elpusztítsa, mielőtt betegséget okozna. Így érthető, hogy minél nagyobb a szervezet immunrendszerének az –ismeretanyaga–, annál több fertőzést tud leküzdeni. Ennek tükrében érthető, hogy miért a kisgyermekkor az a életszakasz, amikor a betegségek előfordulása kiemelkedő nagyságrendű.

Mesterséges védelem

A védőoltások, melyeknek sok súlyos betegség leküzdését köszönhetjük, szintén az immunrendszer –tanításával– érik el hatásukat. A különböző, egészségre ártalmatlan alkotórészt (elölt kórokozót, élő, gyengített vírust vagy baktériumot) tartalmazó védőoltás hatására a szervezet ellenanyag-termelésbe kezd. Ezt nevezzük aktív védettségnek, hatása ahhoz hasonló, mintha átestünk volna a betegségen.

Lehetőség van, ún. passzív védőoltás adására is. Ebben az esetben a kórokozó elleni ellenanyagot juttatják, a többnyire már fertőzött szervezetbe. A passzív védőoltások hatása nem olyan tartós, mint az aktívaké.

Az, hogy gyermekünk sokszor beteg, a még gyenge immunrendszerrel azonban még nem magyarázható teljességgel. A jó erőben lévő, sokat mozgó, vitaminokkal jól ellátott, egészséges immunrendszerű gyermeknél a fertőzések ritkábbak vagy nagyon enyhék, akár tünetmentesen is lezajlanak. Ehhez azonban biztosítanunk kell számukra azokat az életmódbeli és táplálkozásbeli feltételeket, amelyeket mi, felnőttek igen gyakran nem veszünk komolyan. Abban az esetben pedig, ha gyermekünk beleesett a fertőzésbe, igyekeznünk kell, hogy a gyógyszeres terápiát kiegészítve megfelelő diétával is biztosítsuk szervezete számára mindazokat a tápanyagokat, amelyek segítik legyőzni a kórokozókat.

dr. Boross Gábor
gyermekorvos