Cigarettaadó: több ezer megmentett élet

Szabályozási keret

• Az Európai Unió dohánytermékek adóztatásával kapcsolatos 95/59/EEC (kelt: 1995. november 27.), 92/79/EEC és 92/80/EEC (mindkettő kelt: 1992. október 19.) és 2002/10/EC (kelt 2002. febr. 12.) direktíváiban többek közötti előírja a legkedveltebb cigarettamárkára vonatkoztatott minimális adótartalmat, mely jelenleg 57%, a tételes adó pedig 1000 cigarettára 60€, ezen utóbbi a 2002-es módosítás. 2006-ra a minimális adótartalom 64€-ra emelkedik.
• Magyarország 2002 májusában derogációt kért és kapott 2008. december 31-ig az Uniós adószint alkalmazására
• Jelenleg Magyarországon az eladási ár összes adótartalma 51,7% (az Uniós követelmény 57%)

Egészségre gyakorolt hatás

• A dohánytermékek adótartalmának emelése és a következetes fogyasztói áremelkedés a ma ismert leghatékonyabb intézkedés a dohányzás visszaszorítására és az általa okozott társadalmi költségek csökkentésére.
• A dohánytermékek adójának emelése olyan intézkedés, melynek kapcsán az ország gazdasági növekedésének és a lakosság egészsége megőrzésének szempontjai egybeesnek: az intézkedés ugyanis úgy jár költségvetési többletbevétellel, hogy közben a lakosság egészségi állapotát javítja.
• A Világbank szerint egy közép-kelet európai országban a cigaretta kiskereskedelmi árának 10%-os emelése 6%-al csökkenti a fogyasztást, az összhalálozást pedig 1,5%-kal›Magyarországon egyszeri, az inflációt 10%-kal meghaladó mértékű cigaretta-áremelés 2181 ember életét menti meg.

Fogyasztásra gyakorolt hatás

• A cigarettaár-emelésnek alapvető szerepe volt abban, hogy a 90-es évek közepén 26 milliárd szálon tetőzött cigarettafogyasztás ma körülbelül 20 milliárd szálra csökkent.
• Az áremelés hatását erősíti a dohányzásról leszokás támogatása: egy dohányos "leszoktatása" nikotinpótló kezelés alkalmazásával 35.000 forintba került (1999-ben) és 120.000 forint hasznot hozott a magyar társadalomnak.

A költségvetés bevételeire gyakorolt hatás

• A cigarettaadó emelés a költségvetés bevételeit növeli
• 2003-ban kb. 210 milliárd forint volt a bevétel (jövedéki adó 151,5 milliárd + ÁFA kb. 60 milliárd)

Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) Dohányzásellenes Keretegyezménye
(Framework Convention on Tobacco Control, FCTC; magyarul az interneten: http://filter.tobinfo.org/legislation/framework/fctc_magyar.doc)

• A világon az első népegészségügyi tárgyú nemzetközi egyezmény
• Az EVSZ közgyűlésén 192 ország egyhangúlag fogadta el 2003. május 21-én
• Magyarország 2003. június 16-án (az EU-val és 27 másik országgal együtt) írta alá
• 2003. december 5-én a Kormány kihirdette, hogy ratifikációra javasolja a Parlamentnek
• parlamenti döntés a csatlakozásról 2004 tavaszán várható
• az FCTC akkor lép hatályba, ha 40 ország azt ratifikálta (jelenleg 9 ország már megtette)

A dohányadók emelésének egyetlen vesztese a dohányipar

• "Az összes ügy között van egy, az adózás, ami minket leginkább nyugtalanít. Míg a marketing-szigorítások, valamint a közterületi dohányzás korlátozása csökkenti az eladások volumenét, tapasztalataink szerint az adóztatás sokkal súlyosabban érinti azt." (Philip Morris International. Smoking and health initiatives,1985. URL: http://www.pmdocs.com/PDF/2023268329_8337.PDF)
• A BAT szerint az adóemelések a "a dohányipar vitalitásának tönkretételét jelenthetik." (Excise taxation of tobacco products (Bingham). Public Affairs International Conference 12-16 July 1992, BAT (file nr.: BA0462). Bates-szám: 502649609/796.)
• "A jelenség [az össz-cigarettafogyasztás csökkenése] okai elsősorban társadalmi, kulturális és gazdasági hatásokkal, elsősorban az infláció mértékét meghaladó adóemeléssel magyarázhatóak, a folyamatot semmiféle intenzív kampány nem tudta megfordítani." (Patai András, Magyar Dohányipari Szövetség nyilatkozata, Kreatív, 2002. május 31. http://www2.kreativ.hu/cikk.php?id=6358)

A multinacionális dohánycégek Magyarországon is küzdenek az adóemelés ellen

• Magyarországon a Philip Morris célja az volt, hogy "a jövőben minden adóemelés mértéke... maradjon alatta a mindenkori inflációnak. Az illetékes döntéshozóktól származó visszajelzések szerint ezt ebben az évben [1994-ben] ismét el fogjuk érni." (Philip Morris. Market research report. 1994. URL: http://www.pmdocs.com/PDF/2500070154_0218.PDF)
• "A PM [Philip Morris] stratégiája a jövőben is arra fog összpontosítani, hogy pártfogókat mobilizáljon az illetékes minisztériumokban, a dohánytermesztők és más vidéki szervezetek körében, illetve jól meghatározott parlamenti képviselők között célkitűzéseinek támogatása érdekében." (Philip Morris. Market research report. 1994. URL: http://www.pmdocs.com/PDF/2500070154_0218.PDF)

Dohányzás: a világveszély

A Teaching Aids at Low Cost angol egészségvédelmi szervezet és a Novartis Hungária Kft anyagi támogatásával az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kiadta a "Dohányzás: a világveszély" című kötetét az Alapítvány szakmai kötetek sorozatának negyedik darabjaként. A könyv eredeti angol változatának szerzői Sir John Crofton és David Simpson, a nemzetközi dohányzásellenes küzdelem szószólói; a könyv magyar viszonyokhoz való adaptációja részeként Dr. Szilágyi Tibor, nemzetközi dohányzásellenes szakember minden fejezet végén összefoglalja a kérdés magyar vonatkozásait.

Az új kötet, akárcsak az Alapítvány többi szakmai kötetei nemcsak a dohányzás visszaszorításáért fáradozó szakemberekhez, hanem a döntéshozókhoz és a média képviselőihez egyaránt szólnak.

E kötet közérthetően, röviden összefoglalja a dohányzás hatásait, az általa okozott "világveszély" mértékét, különös figyelmet fordítva a gyermekek, nők dohányzására és a passzív dohányzás kérdéseire.

Külön fejezet foglalkozik a dohányzás visszaszorítását célzó intervenciók leírásával. Ezek között előkelő helyet foglal a cigaretta adójának emelése és a következményes áremelkedés.

"A dohánytermékek árának folyamatos emelése az adótartalom növelése révén a dohánytermékek fogyasztása visszaszorításának egyik legsikeresebb módja. A dohányosokat arra serkenti, hogy leszokjanak szokásukról, és kevesebb fiatal szokik rá a dohányzásra. Még az állam bevételeit sem csökkenti a beavatkozás. Számos ország tapasztalata azt mutatja, hogy egy 10%-os áremelés általában a fogyasztás 5% körüli csökkenésével jár, miközben az összes adóbevételeket körülbelül 7%-al emeli." (idézet a kötetből)

Adóemelés ellen bevetett dohányipari "tévhitek"

A dohányadók emelése a feketekereskedelem ellenőrizhetetlen elharapódzásához vezet.

Ellenérvek: Bencze József (VPOP) szerint a magyar határokon becsempészett cigaretta kb. 5%-a kerül értékesítésre Magyarországon. A cigaretta-csempészet szempontjából tehát Magyarország inkább tranzit-, mint célország. A csempészett termékek ugyanis érdemesebb Nyugat Európában értékesíteni, az elérhető magasabb haszonkulcs miatt. A határokon lefoglalt cigaretta mennyisége nem értékelhető indikátora a Magyarországon eladni szándékozott csempész-cigaretta mennyiségének. A VPOP adatai szerint az adózárjegy hazai bevezetése óta a hazai feketepiac zsugorodni kezdett.

A nemzetközi tapasztalat is ellentmond ennek a dohányipari érvelésnek. Ha e tévhit igaz lenne, akkor azokban az országokban, ahol magas a cigaretta ára (például a skandináv országok), magas lenne a cigaretta feketepiaci részesedése is. Ez éppen fordítva van: Norvégiában, ahol a cigaretta ára a legmagasabb az Európai Unióban a feketepiac részesedése mindössze 2%, míg Spanyolországban, ahol a fogyasztás 15%-a csempész-cigarettából adódik, a cigaretta ára a legalacsonyabb az Unió államai között.

A dohányadók emelése a fogyasztás visszaszorítása révén az állami bevételeket csökkenti.

Ellenérvek: A Világbank 1999-es jelentése szerint a nagyobb adók az állami költségvetés bevételeit növelik. Egy 10%-os adóemelés átlagosan 7%-os költségvetési bevétel-többletet eredményez. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a kereslet csökkenése nem azonnal, hanem csak később jelentkezik. Ennek oka a dohányzás addiktív volta, ugyanis a nagymértékben hozzászokott fogyasztók viszonylag lassan reagálnak az áremelkedésre. A GKI előrejelzése a Világbank számításával azonos irányú változást becsül Magyarország esetén is.

A korábbi hazai adatok ugyancsak bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az adóemelés a költségvetési bevételeket növeli. A cigaretta ára folyamatosan emelkedik a kilencvenes évek eleje óta, míg 1999-től kezdődően, az Európai Uniós csatlakozásra felkészülés jegyében a Kormány évi 15%-al emeli a cigaretta jövedéki adóját. Ez idő alatt a dohánytermékekből származó költségvetési bevétel nemhogy csökkent volna - a dohányipari jóslatoknak megfelelően -, hanem dinamikusan emelkedett az alábbiak szerint:

A dohányadók alakulása az aktuális szabályozások szerint

A fentieken túlmenően a volt dohányosok, cigarettára el nem költött bevételeiket egyéb termékek és szolgáltatások megvásárlására fordítják, és ezzel szintén javítják a költségvetés adóbevételeit. A költségvetés szempontjából pedig az össz-adóbevétel a fontos, nem pedig az, hogy ez dohánytermékekből származzon.

Az emelkedő cigarettaárak a legszegényebb lakosságcsoportokat sújtják.

Ellenérvek: Tény, hogy a dohányzás prevalenciája magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű lakosság-csoportokban. A rosszabb szociális helyzetű fogyasztók viszont sokkal érzékenyebben reagálnak az áremelésekre, így az adóemelést követően az ő fogyasztásuk meredekebben csökken. Ezért az alacsonyabb jövedelmű rétegek relatív pénzügyi terhei még csökkeni is fognak. Fontos továbbá, hogy a dohányzás elleni hatékony fellépés alatt nem egyetlen intervenciót, hanem egy intézkedés-csomagot értünk, melynek az adóemelés csak az egyik eleme. Az adó emelésével párhuzamosan segíteni lehet a dohányzáshoz nagymértékben hozzászokott fogyasztóknak lemondani a dohányzásról, például úgy, hogy az állam támogatja a leszokást elősegítő programokat vagy a leszokás esélyét javító termékeket.

A cigarettaárak emelése csökkenti a foglalkoztatást a dohányszektorban.

Ellenérvek: A cigaretta előállítása nagymértékben automatizált folyamat, emberi munkát alig igényel. A három dohánymulti 2000. december 31-én 1586 embernek adott munkát, ami a munkaképes korú magyar lakosság 0,04%-a. A magyar dohánymonopólium megszűnése után éppen a multinacionális dohánycégek bocsátották el a dolgozók több mint felét.

Összeállította:
Dr. Szilágyi Tibor - Egészségünkért a XXI. Században Alapítvány (tel 23-371299)
2004. február 12.