Az Amerikai Intenzív Terápiás Társaság (Society of Critical Care Medicine, SCCM) 33. kongresszusán bemutatták a szepszis és a szeptikus sokk kezelésére vonatkozó, - a bizonyítékokon alapuló orvoslás szempontjainak megfelelő - irányelveket. A több mint 10 ezer tagot számláló társaság floridai rendezvényén közzétett irányelvek sok szakember több éves munkájának eredménye, amit az is jelez, hogy a már említetten túl kilenc másik amerikai és európai orvostudományi társaság is részt vett az anyag elkészítésében.
Bár az orvostudományban szinte minden megváltozott az elmúlt negyed évszázadban, az 1980-as évek óta - bár jelentős részeredmények születtek - nem történt érdemi áttörés a szepszis halálozási mutatóinak csökkentésében. Különösen a többszervi elégtelenségben szenvedő betegek halálozása maradt továbbra is rendkívül magas, elérheti a 80%-ot is.
Éppen ezért az Európai Intenzív Terápiás Társaság, az ESICM (European Society of Intensive Care Medicine) a 2002 októberében elfogadott Barcelonai Deklarációjában azt tűzte ki célul, hogy a szepszis halálozása öt éven belül 25 százalékkal csökkenjen.
A szepszisről
A szervezet általános, szabályozatlan reakciója valamilyen külső fertőzésre, sérülésre.
Következményeként beindul egy általános gyulladásos és véralvadási reakció, amely bizonyos idő után túlzottá, szabályozatlanná válik, majd végül a páciens halálához vezethet.
A betegség világszerte hozzávetőleg 1400 életet követel naponta. Európában évente több ember hal meg szepszisben, mint az AIDS-ben, emlő- vagy vastagbélrákban és a betegség előfordulása az elmúlt 10 évben 139 százalékkal nőt.
Magyarországon a hagyományos intenzív terápiás osztályokon a szepszis a vezető halálozási ok, továbbá ez a patológiás folyamat adja a tartós intenzív osztályos kezelés legnagyobb feladatmennyiségét.
A mostani konferencián közzétett irányelveknek többek között az ad rendkívüli jelentőséget, hogy - részben a legújabb terápiás lehetőségek bevetése révén - segítségükkel megvalósíthatóvá válnak a Barcelonában elfogadottak. A megfogalmazottak értelmében a szepszis terápiájának immár nem két, hanem három fő csapásiránya lehetséges:
1. A szepszis kiindulásául szolgáló fertőzés kezelése - a fertőzés forrásának azonosítása, antibiotikum-kezelés, adott esetben a fertőző góc eltávolítása.
2. A szervezet (különféle szervek) működésének biztosítása - a szepszis eredményeképpen károsodó és maguktól leálló szervrendszerek (pl.: keringés, légzés) működését támogató terápiák alkalmazása.
3. Beavatkozás a szepszis öngerjesztő folyamatába - ezen új módszer segítségével a szervezet egyre súlyosabb állapotához vezető öngerjesztő folyamatát (ún. szepszis kaszkád) sejtszinten állítják meg, így akadályozva meg azt, hogy a szervezet elpusztítsa saját magát.
Természetesen az új terápia csak azon - legszigorúbb követelményeknek megfelelő - klinikai vizsgálatok után kerülhetett be az ajánlások közé, amelyek bebizonyították, hogy az új módszer eredményesen, 20 százalékkal csökkentette a halálozást súlyos szepszis esetén. Mindazonáltal a szepszises beteg gyógyulása nagyban a felismerés és a kezelés megkezdésének gyorsaságán múlik, így nélkülözhetetlen a különböző osztályokon dolgozó kórházi orvosok és ápolók megfelelő képzése, megismertetésük az azonnali cselekvés életbevágó fontosságával.
Ennek érdekében egy nemzetközi kezdeményezés is kibontakozott: a Surviving Sepsis kampány. E kampány során az alapítók - az Európai Intenzív Terápiás Társaság (ESICM), az Amerikai Intenzív Terápiás Társaság (SCCM) és a Nemzetközi Szepszis Fórum (ISF) - a betegséggel szembeni percepciók és magatartás megváltoztatásán túl a munka szerves része lesz az osztályos orvosok bevonása a szepszis diagnózisába és kezelésébe, továbbá a megfelelő szakmai tréningek, továbbképzések megtartása is. A Surviving Sepsis kampány célkitűzéseivel összhangban egy hazai kezdeményezés is elindult már a Magyar Szepszis Fórum égisze alatt.
Az új, egy a szervezetben normálisan megtalálható (humán rekombináns) fehérjét felhasználó kezelést Magyarországon is alkalmazzák, ez idáig összesen mintegy 60 beteg esetében. Elmondható, hogy az elmúlt évben az e terápiában is részesülő súlyos szepszises betegek kétharmada (!) túlélte a betegséget és sikeresen, visszamaradó károsodások nélkül felépült. Tekintve a kór akár 80 százalékos hazai mortalitását, elmondható, hogy az új kezeléssel a túlélési arány mintegy háromszorosára növekedett!
A Magyarországon megfelelő dokumentáció esetén egyedi finanszírozással elérhető kezelés költséghatékonysági elemzése is figyelemre méltó eredményt hozott. Az elemzések az új terápiás eszköz kölséghatékonyságát nagyjából egy autóba épített légzsákéval megegyezőnek találták. Márpedig bár a légzsák nem a legolcsóbb eleme egy gépkocsinak, mégis ma már lassan elképzelhetetlen egy új autó beépített légzsák nélkül.
[forrás: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda]
2004-03-31 16:41:50