Úgy egy hónappal ezelőtt levelet kaptam a Magyar Gyógyszerész Kamara elnök asszonyától, Hávelné Szatmári Katalintól, amelyben arról tájékoztatott, hogy 2004. június 9-én a magyar gyógyszerészek az ország minden patikájában Patika Napot tartanak.

Egy olyan napot, amikor megnyitják a gyógyszertárak belső, avatatlan szem elől máskor szigorúan zárt, titokzatos világát is a betegek és az érdeklődők előtt; megmutatják azt a helyet, ahol a patikaszerek készülnek és belekerülnek az üvegcsékbe, tubusokba, dobozkákba.

Egy olyan napot, amikor az egészségügy „másik” gyógyító főszereplője; a gyógyszerész az egészségről fog beszélgetni a betérő betegekkel, egészségesekkel. És tanult munkatársaival együtt nemcsak beszélgetnek, hanem tanácsot adnak, esetleg vérnyomást és súlyt mérnek.

Egy olyan napot, amikor a gyógyszertárak nemcsak a kapuikat nyitják meg, hanem az egész gyógyszerész szakma nyit az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés irányába.

Egy nap nem fogja megrázni a világot! Nem lesz életévekben mérhető haszna a lakosság tömegei számára; azonban jelzésértékû és példaértékû a gyógyszerészek kezdeményezése. Jelzi, hogy a gyógyító egészségügy – orvoslás melletti – másik ága; a gyógyszerészet, megértette az idők szavát, és saját elhatározásból színre lép, lehetőségei és szakmai kompetenciái birtokában, a magyar lakosság egyre romló egészségének javításáért.

Lehetőségei pedig nagyok és országosan átfogók.

Az orvoshoz Magyarországon csak a beteg jár, a patikába mindenki… Az itt kapott segítség és a megalapozott szakmai tanácsok – hasonlóan a sok évtizedes tradíciókhoz, amikor a gyógyszerész még a megelőző és a gyógyító orvostudomány megbecsültje volt, s nem csak kiszolgálója – komoly eredményeket hordozhatnak az egészségfejlesztés és a népegészségügyi programok területén. A nép egészsége ugyanis mindannyiunkra tartozik, az egészségügyön belül, és azon messze túl mutatóan. Ezért melegen üdvözlendő a gyógyszerészkollégák kezdeményezése és a népegészségügyi programhoz való csatlakozásuk.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) örömmel támogatja a Patika Napot, bölcs és időszerû kezdeményezésnek tartja.

A Patika Nap egyik kitüntetett témája – a Nemzeti Népegészségügyi Program 2004. évi prioritásainak megfelelően – a dohányzás visszaszorítása.

Egy világháborúnyi áldozat – évente

A dohányzás évtizedek óta a világ legveszélyesebb és legpusztítóbb katasztrófatényezője. Az állítás igazolására álljon itt néhány adat.

Az első világháborúban 1914 és 1918 között megközelítőleg 8 millió ember pusztult el, 4 év alatt. Évente 2 millió ember!

A második világháború áldozatainak száma 1939 és 1945 között (35 millió katonai és 14 millió polgári áldozat) 40–50 millióra tehető; 6 év alatt.

Ezt a két legnagyobb világégést ez ideig semmilyen katasztrófa nem múlta felül, nem közelítette meg. Pontosabban, mégis van egy katasztrófatényező legálisan jelenleg a világban, amely évente képes túltenni az első világháborún, és megközelíteni a másodikat; mindezt békeidőben! Ez nem más, mint a dohányzás! Amely évente kb. 5 millió áldozatot követel.

Ötmillió haláleset évente, kizárólagosan és bizonyítottan csak a dohányzással összefüggő betegségek és halálozási okok következtében!

25 különböző betegség, ami direkt kapcsolatba hozható a dohányzással.

Minden 6. másodpercben meghal valahol a világban egy ember, a dohányzás szelíd szenvedélyéért...

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2030-ra évente 10 millióra növekszik a halálesetek száma, ami azt jelenti, hogy minden 3. másodpercben hal meg valaki a dohányzás miatt. Egyértelműen kijelenthető, hogy a legnagyobb és legveszélyesebb katasztrófatényező a világon jelenleg a dohányzás, és a legalattomosabb is!

Dobogós helyezés

A magasabb jövedelmű, gazdagabb és fejlettebb országokban a dohánytermékek fogyasztása csökken. A dohányipar a kiesést a Közép- és Kelet-Európai országokban pótolja, ahol viszont jelentősen nő a dohányfogyasztás, és persze a halálozás.

Magyarország kitüntetett, dobogós helyezéssel bír; a világ 3. legnagyobb cigarettafogyasztója vagyunk, Lengyelország és Görögország után. Az egy lakosra jutó cigarettafogyasztás 2400 szál/ fő/év. (1970-ben még a világlista 13. helyezettje voltunk!)

Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik; a férfiak 41%-a, a nők 26%-a. A népesség 65%-a folyamatosan passzív dohányzásnak van kitéve; becslések szerint napi 270 percet tölt olyan légtérben, ahol mások füstjét szívja.

A legtragikusabb, hogy a kis magyar állampolgár már magzat korában, az anyaméhben passzív dohányossá válik szülei vagy környezete felelőtlen szenvedélye miatt. Ezek a csecsemők általában sorvadtan, kisebb súllyal, kisebb mell- és koponyakörfogattal születnek; és életük során hajlamosabbak a megbetegedésekre és a rövidebb életre.

Hazánkban évente kb. 28 ezer ember halálát okozza a dohányzás; többet, mint az alkohol, drog, erőszakos halál, öngyilkosság, baleseti halál és AIDS együttvéve.

A magyar férfiak tüdőrák okozta halálozása világelső, a nők tüdőrák okozta halálozása európai második; ám ez emelkedő tendenciát mutat.

Segítség a leszokáshoz

Társadalmi és gazdasági okokból egyre nagyobb ellenállás bontakozik ki a világban a dohányipar ténykedése és a dohányzás ellen.

Az OEFI mint a népegészségügyi program országos koordinátora és mint egészségfejlesztési intézet, a magyar halálozási és megbetegedési helyzet javítása érdekében az egyik legfontosabb tényezőnek tartja a dohányzás visszaszorítását, minden lehetséges módszerrel…

Ez vonatkozik az egészen apró gyermekkortól, óvodáskortól kialakítandó dohányzást elutasító magatartásformákra ugyanúgy, mint a dohányzásról való leszokást segítő országos szakellátási hálózat megszervezésére, amely az idei év népegészségügyi programfeladatainak kiemelt jelentőségű része.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet referenciahelyként és oktató központként is szolgáló leszokást segítő szakellátási modellt működtet, amelyből kiindulva az elmúl tíz év során, az ország több mint 100 tüdőgondozó intézetében jöttek létre leszokást segítő területi rendelések, ahol segítséget kaphatnak a dohányzásról leszokni vágyók.

Az idei évben – az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel együtt, a népegészségügyi program támogatása révén – ezt a hálózatot kívánjuk kiterjeszteni minden tüdőgondozóra; megfelelő jogi és szakmai garanciákkal és a szükséges finanszírozási háttér megteremtésével.

Ugyancsak a népegészségügyi program keretében 2004 januárjától egy kék számos telefonvonalat üzemeltetünk, amelyen napi 8 órában munkatársunk felvilágosítást ad a leszokni vágyóknak a 06-40-200-493-as telefonszámon, az illető lakóhelyéhez legközelebb található, leszokást segítő rendelés elérhetőségéről és működési rendjéről.

Dohányozni annyit jelent, mint önmagunkat megbetegíteni és idő előtti halálba kényszeríteni; senki nem ússza meg a krónikus mérgeztetést, csak idő kérdése. A dohányzást időben abbahagyni: évekkel meghosszabbítható életet jelent és a szenvedések, fájdalmak kivédésének lehetőségét. A legjobb: nem rászokni a dohányzásra. Egészségünk csak egy van! Életünk is csak egy van! A választás rajtunk múlik!

dr. Misz Irén Írisz,
az OEFI főigazgatója