Tartósítószerek: káros vagy sem?

2004-08-03 08:35:28    

Az élelmiszerekben lévő különböző adalékanyagokra, vagyis az "E-számokra" előítélettel gondol az emberek többsége. Számtalanszor hallhatjuk, hogy a rejtélyes "E" kiegészítők egészségtelenek, rákos megbetegedéseket okoznak. Szakértők ezzel szemben egyöntetűen állítják: Magyarországon nincs olyan élelmiszer-adalék, amelynek rákkeltő hatása lenne. Sőt a kiegészítők 75 százaléka természetes vagy természetes eredetű anyag.


Az "E"-tartósítószerek kis mennyiségben nem mérgezők. Az élelmiszer-kiegészítők nagy része természetes eredetu anyagból áll - fotó: Németh András Péter

Bevásárláskor arra figyelünk leginkább, hogy mennyire pénztárcakímélő egy adott élelmiszer. A második legfontosabb dolog, amit szemügyre veszünk, hogy milyen a minősége, márkája, mikor jár le a szavatossága. Ezen a rostán túljutva azt böngésszük, hogy mennyi E-t viszünk a szervezetünkbe, ha megesszük azt a bizonyos élelmiszert.

A leggyakoribb adalékok a színezőanyagok, a tartósítószerek, az antioxidánsok, az emulgeálószerek, a stabilizátorok és az ízfokozók. A gyártásnál ezeken kívül még számos egyéb hatást kifejtő anyagot is felhasználnak az élelmiszerekhez, hogy azok ízét, színét, állagát javítsák, és ezzel ösztönözzék a fogyasztót a termék megvásárlására.

Az E 100-tól kezdődnek a természetes és mesterséges színezékek. Az E 200-tól induló számok a tartósítószereket jelölik, az E 300-tól az antioxidánsok, emulgeátorok, savanyítószerek jönnek, az E 400-tól pedig a sűrítőanyagok és zselésítőszerek.

Azt a valószínűleg mindenki által gyakran hallott véleményt, hogy az E-számokat tartalmazó élelmiszerek károsak, és rákot okoznak, a lapunk által megkérdezett szakértők teljes mértékben cáfolják. Az élelmiszer-kiegészítők 75 százaléka természetes vagy természetes eredetű anyagból áll - mondta érdeklődésünkre Sohár Pálné, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főosztályvezetője. Majd hozzátette: az élelmiszerekben használt mennyiségben nem ártalmasak, ezt előzetesen elvégzett toxikológiai vizsgálatokkal minden esetben igazolták.

Feljavított szürke málna

Vegyünk egy igen egyszerű példát. Mindenki ivott már málnaszörpöt, és emlékszik az ízére, élénkpiros színére. Pedig ha a málnát megfőzzük, hamuszürke lesz. No de kinek volna kedve szürke színű málnaszörpöt inni? Ezt elkerülendő használnak a gyártók - például a málnaszörphöz - élelmiszer-színezéket.

Lindwurm Katalin, a Szent László kórház vezető dietetikusa a köztudomásúan gyakori adalékanyagnak számító antioxidánsok kedvező hatásáról is beszélt. Az antioxidánsok ugyanis szerinte hozzájárulnak az anyagok frissen tartásához, és megakadályozzák az élelem avasodását, megbarnulását.

A citrusfélékből előállított citromsav és az E-vitamin is egyfajta antioxidáns. Ezeket zöldségekből és gyümölcsökből nyerik, amelyek testünk természetes védekezőképességét növelik, és védik a szervezetet az olyan káros hatásoktól, mint a dohányzás, az alkohol, az erős napsugárzás vagy a környezetszennyezés. Persze létezik szintetikus úton előállított színezékanyag is, ezt valóban jobb, ha elkerüljük. Így például az E 104 kinolint, amely sárgára színezi az élelmiszert, illetve az E 129-et, amely vörösre. Mindkettő mesterséges színezék.

A tubusosokban van a legtöbb tartósító

A klasszikus konzerválás módszerei: füstölés, szárítás

Adalékanyagokat az E-számok 1960-as bevezetése előtt is használtak a gyártók. Amíg az élelmiszer termelése és fogyasztása nem vált el egymástól, tehát házilag készítették az ételeket, füstöléssel, sóval, cukorral, olajjal, szárítással és alkohollal konzerváltak - mondja Domoki János, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezető-helyettese. Ezeknél a klasszikus tartósítási eljárásoknál is az volt a cél, hogy a vizet elvonják az élelmiszerből, akadályozva a mikrobák letelepedését. A szacharint már a múlt század elején is alkalmazták édesítőszerként. Ugyancsak régóta tartósít a nátrium-benzonát vagy a szorbinsav. Ez utóbbit manapság leginkább E 420-ként ismerik.

A legtöbb tartósítószert a tubusos termékekhez (mustár, ketchup, pizzakrém), húskészítményekhez, félkész termékekhez, margarinokhoz és édességekhez használják. Tartósítószert tesznek a könnyen romló, valamint a magasabb víztartalmú eledelekbe is. Így például a töltelékes csokoládé kis mennyiségben ugyan, de tartalmazhat tartósítószert, csakúgy, mint a rágógumi. Azt már a gyártó dönti el, hogy használja-e ezeket a kiegészítőket. Kötelező előírás nincs.

A leggyakrabban használt tartósítószer a szorbinsav, annak sója, a benzoesav és származékai, a kén-dioxid és a szulfitok.

A felvágottakhoz, húsfélékhez sóval kevert nitritet tesznek. Ettől lesz a sonka étvágygerjesztően rózsaszín. A nitritet sóval keverve vegyítik, ami "korlátozza" a tartósító túladagolását. Megakadályozza a nagyobb mennyiségben veszélyes nitrit túladagolását. Ha ugyanis túlzott mennyiségben használnák a nitrites sót, akkor olyan sóssá válna az élelmiszer, hogy ehetetlenné válna.

A boltokban is egyre több helyen látni a termékek csomagolásán feltüntetve, hogy "tartósítószert nem tartalmaz" vagy "garantáltan génmanipuláció-mentes". Tehát van lehetőségünk arra, hogy a boltokban, szupermarketekben a hatalmas választékból kiszűrjük azokat az élelmiszereket, amelyekben sok a mesterséges adalékanyag vagy a tartósítószer.

Az is igaz, hogy bizonyos készítményekhez muszáj mesterséges anyagot használni. Kis mennyiségben ez nem káros, de túlzott fogyasztása valóban nem egészséges.

Az olcsó is lehet szép, de a minősége rosszabb

Sohár Pálné, az OÉTI főosztályvezetője szerint fontos, hogy az "E-számok" segítségével a kisebb pénztárcájú vásárlókkal is el lehet hitetni, hogy az általuk vásárolt élelmiszer nem silányabb minőségű, mint amilyent a tehetősebbek vesznek. Az olcsóbb termékben ugyanis általában több a kiegészítő, hogy minél tetszetősebbnek hasson.
Persze az adalékok használatára szigorú előírások vonatkoznak. Az uniós csatlakozás előtt a magyar előírások szigorúbbak voltak a hazai gyártókkal szemben, mert kevesebb adalékanyag-felhasználást engedélyeztek. Május elseje óta viszont az EU-normáknak megfelelően kell "nyelnünk" a természetes és mesterséges adalékanyagokat.

[forrás: magyarhirlap.hu, 2004.08.02.]



Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!