|
Az apokalipszis négy fekete lovasa közül az első a pestis, a második a háború,
a harmadik az éhínség, a negyedik a halál szimbóluma, ahogy az Dürer csodálatos
képén látható és János Jelenéseinek könyvében olvasható.
Magyarán: ősidők óta a "döghalált" tartották a legborzalmasabb csapásnak,
ezt a fentieken kívül az AIDS mai elnevezése, a "korunk pestise" is
kellőkép érzékelteti.
Az írott emlékből kiderül, nincs még egy hasonló járvány-sorozat, amely a történelem
menetét ennyire befolyásolta volna, valamint annyi művészi megörökítése lenne.
Pár adat a fentiek illusztrálására
A görögség aranykorában /Kr.e. 430 körül / kezdődött Athén és Spárta között
a hellén hegemóniáért folytatott háború, amikor a harcias utóbbiak elől az előbbiek
az Akropolisz falai közé húzódtak, a spártaiak győzelmét mégsem a fegyverek
döntötték el. Thukydidész histórikusnak "A peloponnészoszi háború története"
című munkájából tudjuk, hogy az összezsúfolódott fővárosban szörnyű betegség
harmadolta a lakosságot. "Két súlyos csapás egyszerre talál: kinn a dór
hadak, benn a döghalál" - tartotta az akkori rigmus.
Hiába serénykedett éppen akkor a kor és minden idők egyik legnagyobb orvosa:
Hippokratész, az emberek hullottak mint a legyek. Hasztalan végezték /különben
igen helyesen / a halottégetést, a sokáig rejtélyes közvetítők mindig "megugrottak".
Periklész maga is e járvány áldozata lett, az athéni köztársaság lakosainak
harmada elpusztult, ennek következtében a klasszikus demokrácia mintaállama
jelentéktelen és gyenge provinciává zsugorodott. Thukydidész szinte orvosi pontossággal
írta le a kórképet, ám orvosi ismeretek hiányában még nem tett különbséget a
tüdő- és bubópestis között.
Ez volt az ókor leghíresebb /de nem az egyetlen kegyetlen / pestis-járványa,
amely a középkorban is "eljárta haláltáncát". Tudjuk e szörnyű baj
védőszentje a franciaországi Rókus /1245-1327/, akit később szentté avattak.
Az itáliai Piacenzában önzetlenül ápolta a szenvedőket, míg maga is meg nem
kapta, de csodával határos módon életben maradt. Mikor hazatért, gyanús elemként
bebörtönözték és ott is halt meg. Holttestét a velenceiek rejtélyes módon a
lagúnák városába csempészték, ahol a tiszteletére épített San Rocco templomban
őrzik. Szent Rókus kórház azóta sok országban található. Tintoretto képe: a
"Szent Rókus mennybemenetele" szintén ismert. Szent Sebestyén nyilai
szakértők szerint szintén a pestis szimbóluma, így ő is védőszent lett.
Az athéni pokol után a legismertebb epidémia-dátum 1348. Ekkor tört ki Itáliában
és Franciaországban a középkor leghíresebb pestis-járványa. VI. Kelemen pápa
ekkor Avignon palotájából irányította a római egyházat. Nagy orvosa: Guy de
Chauliac volt az első, aki pontosan elkülönítve írta le a kétfajta pestist.
Ugyanekkor Firenze falai között született meg Boccaccio tollából a dögvész legismertebb
szépirodalmi emléke: a Dekameron. A pestis hazánkig is eljutott, hírhedt események
mégsem e tájon történtek. Nyugaton a zsidókat vádolták meg a járvány terjesztésével,
ezért pl. Bázel és Strassburg városában speciális faépületekbe /a gázkamrák
elődeibe / terelték a szerencsétleneket, ahol elevenen égették őket.
Íme, így nézett ki Nyugat "filoszemitizmusa" az elmúlt századokban,
s a mai vádaskodások idején nem fölösleges ezekre utalni. Az is köztudott, hogy
az 1414-ben tartott konstanzi zsinatot félbeszakította. Ez erősen a szakadárok
"kezére játszott", mert az előreformátorok Isten büntetését látták
a járványban.
Az ipari forradalommal kezdődő Újkorban e téren is Anglia játszotta a főszerepet.
A "Fekete Halál" elpusztította a szigetország papságának jelentős
részét, így a nemzeti egyház VIII. Henrik rendelete nyomán könnyen kialakulhatott.
A legnagyobb méretű ragály 1665-ben grasszált, amelyet "a nagy londoni
dögvész" néven ismer az orvostörténet. Ezt viszont Dániel Defoe örökítette
meg halhatatlan művében. Meg kell mondani, az akkori kor legnagyobb kutató orvosa,
a vérkeringést felfedező Harvey nem volt méltó Hippokratész szelleméhez: egyszerűen
elmenekült a járvány elől. Szerencse volt a szerencsétlenségben az azt követő
nagy tűzvész, amely a patkányokat és a bolhákat sem kímélte. Így az epidémát
a lángok szanálták. Ugyanezen időben Velencét elérte a pestis.. Megszűntének
emlékére emelték a cölöpváros legfőbb díszét, a San Marco katedrálist. Főoltárán
látható a járványsúlytotta nép könyörgése, a sekrestyében Tiziáno festménye,
amint Szent Rókus a pestises bubóit mutatja. Egyébként a bíborszínek művészóriása
is a döghalál áldozata lett.
Hazánkban a Rákóczi-szabadságharcnak szintén e járvány vetett végett, Esztergom
főterén a Szentháromság oszlopa a pestis megszűnésének emlékére készült. Nem
kímélte a betegség Napóleon seregeit sem a "közelkeleti kirándulás"
idején. Ismert Dávid képe, amint a korzikai káplárról császárrá avanzsált hadvezér
a járványkórházat látogatja.
Az utolsó nagy pestis-járvány 1924-ben Los Angeles szétszórt negyedeit látogatta
meg, ám a modern ismeretek birtokában összesen 33 áldozattal úszta meg a kaliforniai
városóriás. Létezett a századelőn Algériában amint azt a Nobel-díjas Albert
Camus "Pestis" című regényéből ismerjük.
A klasszikus bakteriológia fénykorában az epidémia "szerencsére" távolkeletre
is eljutott. Ekkor már Tokio egyetemén tanított Koch legkitűnőbb külföldi tanítványa,
az antitoxin-terápia egyik úttörője: Sibasaburo Kitasato. Mivel a járvány Hong
Kong negyedeit fenyegette, akcióba léptek a franciák is, hiszen Indokína /a
mai Vietnam / akkor a fennhatóságuk alá tartozott.
A Pasteur Intézet Yersin csoportját küldte ki, míg Japán a járvány megelőzésére
Kitasato professzort. Egymástól függetlenül jutottak azonos eredményre. Yersen
a Pasteur Annales, Kitasato a Lancet hasábjain számolt be eredményeiről. Volt
miből dolgozniuk, hiszen csak Kanton tartományban egy hónap alatt 60 ezer ember
halt meg. A bubók pulpájából sikerült anilinfestéssel olyan bacilusokat kimutatni,
amelyek végei intenzívebb szint mutatnak, s néha körülöttük tokszerű képződmény
található. Agar táptalajra oltva olyan fehér telepek keletkeznek, melyek visszavert
fényben szivárványszint mutatnak. Az agarhoz adott glicerinnel a kultúrák növekedése
fokozható. Hígleves táptalajon a folyadék tiszta marad, a kicsapódó rögök a
kémcső falaihoz tapadnak. Ideális 2%-os zselatinnal kevert pepton lúgos oldata.
A kitenyésztett kultúrák a mikroszkóp alatt bacillus-láncot mutatnak, de abnormis
formák is előfordulnak. Az állatkísérletek egyértelműen sikerültek: pl. tengerimalacba
fecskendezve a betegség klasszikus tünetei léptek fel, s ha egy májdarabot patkánnyal
etettek meg, kitört rajtuk a pestis. Döglött patkányból a bacilusokat szintén
ki lehetett mutatni.
A patkány-bolha közti - gazda szerepére már Yersin utalt, melyek a későbbi
kísérletek megerősítettek. Ennek kiiktatásával sikerült a láncot megszakítani.
A pestis bacillust tehát Kitasato és Yersin mutatta ki 100 évvel ezelőtt.
Végül nem hagyjuk említetlen egy igen korai magyar vonatkozást. Weszprémi István
debreceni medikus 1755/56-ban másfél évet töltött Londonban, ahol szorgalmasan
látogatta többek között az ott már létező himlő-ojtó házakat. Ekkor fogalmazódott
meg benne a gondolat: mi lenne, ha a pestissel hasonlót végeznének. Ezért írta,
majd az angolok 1755-ben kiadták a "Tentamen de inoculanda peste"
című művét, melyet nemzetközi szinten az orvostörténészek az aktív immunizálás
úttörő munkájának tartanak. Az elgondolás helyességét majd Haffkine igazolta
a gyakorlatban. (Szállasi Árpád)
[forrás: euuzlet.hu/ekor-lap.hu, 2004.09.03.]
|