A glutén egy gabonafehérje, amely elsősorban a búzában és a rozsban, de kisebb mennyiségben a zabban és az árpában is jelen van. A szervezetben keletkezett ellenanyagok a gliadinnal a bélnyálkahártyában egyesülnek, és ott - egy vérsejt, a "killer-lymphocyta" segítségével - elpusztítják a vékonybél bolyhait, és ráadásul megakadályozzák a vékonybélsejtek regenerálódását, azaz a bélszövet helyreállítódási folyamatát. Ennek következtében alakul ki a coeliakia nevű betegség.
|
Röviden a lisztérzékenységről / Cöliákia, glutén/gliadin/-enteropátia
A lisztérzékenység a gliadin (glutén) nevű gabonafehérje által kiváltott, intolerancia miatt kialakuló vékonybél-nyálkahártyagyulladás és felszívódási zavar. A betegség a glutén gliadinfrakciója iránti veleszületett érzékenység eredménye. A szervezetbe kerülő antigén a vékonybélben lévő antitestekkel immun-komplexeket képez, gyulladás alakul ki, ami a teljes vékonybél-nyálkahártya gyulladásával és pusztulásával, a bélbolyhok megszűnésével jár. A kiterjedt gyulladás és a bélbolyhok pusztulása következtében megjelenő felszívódási zavar súlyos hasmenéshez, testi leromláshoz, malnutrició kialakulásához vezet. A betegség hosszú ideig tünetmentes lehet, illetve hasmenés nélküli klinikai formában jelenik meg (növekedésbeli visszamaradás, fogyás, vérszegénység). A cöliákia-kezelés alapja a gliadinmentes diéta. A glutén a búza-, árpa-, rozs- és zabfehérje része és a glutén alkoholban oldódó frakciója a gliadin, ami valójában a betegség kiváltója. Innen ered a gabona fehérjére utaló kétféle megnevezés: van aki a glutén-, mások a gliadin-enteropátia megnevezést kedveli. A gliadin jelentősebb mennyiségben a búzában és a rozsban fordul elő. A diéta tartása életre szóló kötelezettséget jelent. Esetenként kisebb diétahiba is súlyos visszaesést, a panaszok, tünetek fellángolását válthatja ki. Elsősorban a betegség felismerése utáni időben, amikor többé-kevésbé súlyos malnutrició is fennáll, de később is szükség lehet étrendkiegészítők, illetve mikrotápanyag-tartalmú készítmények szedésére. Búzaliszt helyett otthoni ételkészítéshez rizslisztet, vagy kukoricalisztet lehet használni.
Irodalom: Dr. Zajkás Gábor: Táplálkozástudomány a gyógyszertárban /Bibliotheca Pharmaceutica - DICTUM Kiadó
(forrás: ogyi.hu)
|
A tüneteket a vékonybél felszívódásának zavara okozza, igen változatos panaszokkal. Az utóbbi idők meglepő orvosi felfedezése, hogy a betegek egy része teljesen tünetmentes lehet! Azonban az élet folyamán előbb-utóbb, akár idősebb korban is jelentkezhetnek a tünetek - bár típusos formáját gyermekkori betegségnek tartják.
A felszívódási zavar első tünete az ún. zsírszéklet. Ez nem mindig feltűnő és függ a székletben ürített zsír mennyiségétől.
A tünetek a vas-, a vitamin- és a fehérjehiány miatt alakulnak ki: vérszegénység, fogyás, fejlődési zavar, meddőség, vizenyők a legsúlyosabb következményei. Máskor csak hasi puffadás, hasmenés jelentkezik.
Ha a tünetek szegényesek, a diagnózis akár évekig is késhet. A típusos nyálkahártya- és bőrtünetek (aftás szájnyálkahártya-gyulladás, herpeszszerű bőrkiütések) felhívhatják a figyelmet az alapbetegségre, ám ezek nem túl gyakoriak.
Jellemző módon gabona-, azaz gluténtartalmú ételek fogyasztásakor kezdődnek a tünetek. A gyermek hirtelen fogyni kezd, sápadttá válik, hasmenése lesz, fényes, nagy tömegű székletet ürít. Hasa puffadttá válik, lábai duzzadni kezdenek.
A diagnózis alapja egy vérvizsgálat, amely az ellenanyagok kimutatásán alapul (ún. EMA-, TGA-vizsgálat). Ha a szűrés pozitív, szükség van a vékonybél-nyálkahártya mikroszkópos ellenőrzésére is.
A mintavétel felnőtteknél endoszkóppal, gyermekeknél egy speciális, a vékonybélbe juttatott kapszulával történik. Egyik sem jelent nagy megterhelést a betegre nézve, és fontos beavatkozás is: a bélkárosodás mértékéről csak ezzel a módszerrel tudunk meggyőződni. Kiegészítő vizsgálatként a vékonybél-röntgen, valamint az egyes tápanyagok felszívódására vonatkozó vizsgálatok jönnek szóba. Lényeg, hogy a betegségre gondolni kell. Előfordult, hogy a beteg évekig részesült ismeretlen vashiány miatti vaspótlásban, sőt vérátömlesztésben is–
A betegség kezelésének lényege a glutén megvonása. Sajnos a hagyományos étkezés alapja a búzaliszt, ezért nemcsak speciális kenyérre van szükség, hanem a gliadin-tartalmú ételek teljes listáját ismerni kell. Tájékoztató könyvek sora segíti a diétát. Magyarországon a lisztérzékeny betegek társaságot is alapítottak, amelynek sikeres működése következtében egyre jobban hozzáférhetővé válnak a gluténmentes élelmiszerek és alapanyagok. A gyermekek kedvenc ételei, a hamburger, a pizza, a fagylaltok sajnos nem tartoznak közéjük, egyenesen tilalmi listára kerülnek. Súlyosabb tünetek esetén vas- és vitaminpótlás, tápszer, ritkábban vénás vagy szondatáplálás is szóba jön.
A kezelőorvos számára nagy sikerélmény, ha a leromlott állapotú beteg a diéta hatására már néhány hét alatt teljesen jól lesz. A bélnyálkahártya azonban lassabban normalizálódik. Ritka az olyan eset, amely a diétára nem reagál. Ilyenkor ún. szteroidkészítményeket is adni kell.
Kezeletlen esetekben a vékonybél nyirokrendszerének daganatos betegsége is előfordul.
Meg kell értetni a sokszor értetlen gyermekkel is, hogy súlyos betegségtől menekül meg a nem könnyű diétával - a pszichés segítség és a környezet nyújtotta megfelelő támogatás elengedhetetlen.
dr. Székely György
belgyógyász
2004-09-14 16:18:48
