Miközben a magyarországi szülő nők átlagos életkora folyamatosan növekszik, termékenységük egyre alacsonyabb szintre süllyed. 1990-ben a nők átlaga 25 és fél éves korában már életet adott legalább egy utódnak, mára csaknem 28 évre emelkedett ez a kor. A teljes termékenységi arányszám - amely azt mutatja, hogy élete folyamán, az adott év termékenységi viszonyai között, egy nőre hány szülés jut - 1975-ben még az egyszerű reprodukciós szint fölött volt, vagyis elegendőnek bizonyult a népességszám növelésére. Vagyis akkor átlagosan több mint két gyermeket hoztak világra a magyar hölgyek. Mára ez a mutató 1,3 alá süllyedt. Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal főtanácsadója elmondta: az eddigi adatok szerint idén sem következik be fordulat, sőt a helyzet tovább romlik - januártól júliusig kevesebb gyermek született hazánkban, mint a háború utáni akármelyik év első hét hónapjában.

Kamarás Ferenc a nemrég tartott nemzetközi demográfiai konferencián sokatmondó adatokat közölt a nők férjhez menési és gyermekvállalási hajlandóságáról. Amíg a most negyvenedik életévüket betöltött nők közül már tíz évvel ezelőtt csak minden kilencediket tekintették "papír szerint" hajadonnak, addig a jelenlegi harmincasoknak csaknem az egyharmada még sosem volt férjnél.

Kedvetlen gyerekvállalók

Az 1963-ban született nőknek a 85 százaléka harmincéves koráig már életet adott egy vagy több gyereknek. Az 1973-ban születetteknél tavaly csupán hetven százalék volt ez az arány. Még alacsonyabb a gyermekvállalási kedv azoknál a hölgyeknél, akik 2003-ban 25 évesek voltak: több mint kétharmaduk nem szült. Az "1963-as generációból" 25 éves korára mindössze 29 százalék maradt még gyermek nélkül.

A budapesti demográfiai konferencián a magyarországi cigányok termékenysége is szóba került. Kemény István egyetemi tanár, az MTA Szociológiai Intézetének kutatója elmondta, hogy míg Magyarország teljes lakossága évente harminc-negyvenezerrel csökken (a halálozások és a születések közötti különbség okozza a természetes népességfogyást), addig a cigányság létszáma növekszik. Pontos adatok ugyan nincsenek, de a kutatói becslés szerint tavaly hatszázezer körüli roma népesség élt az országban. 1971-ben számuk alig haladta meg a háromszázezret. A növekedés egyértelműen a magasabb termékenységi mutatóikkal magyarázható. 1971-ben még csak tízezer roma csecsemő látta meg a napvilágot (a teljes születésszám hét százaléka), míg 2002-ben a 96 ezer magyarországi újszülött több mint 15 százalékát tették ki.

Nem nagy divat a házasodás

A házasságkötések száma folyamatosan csökken, egyre többen választják a "kötetlen" együttélést. Spéder Zsolt, a Népesség-tudományi Kutatóintézet igazgatója adatokkal illusztrálta, hogy az élettársi kapcsolatokból korántsem születik annyi utód, amennyi az általános születésszám-csökkenést ellensúlyozná. Tavaly az összes csecsemő csaknem egyharmada házasságon kívül jött világra, miközben a magyar születési statisztika a mélypontra került. A házaspárok 1,83-as átlagos gyermekszámával szemben az élettársi kapcsolatokban élőknek átlagosan csak 1,17 gyermekük van.

A legfrissebb adatok szerint a házassági kedv visszaesése folytatódik Magyarországon. Idén januártól júliusig 24200 pár lépett az anyakönyvvezető elé, félezerrel kevesebb, mint tavaly ilyenkor, noha az egész év frigykötéseinek a száma - 45 ezer - az egyik legalacsonyabb volt a háborút követő időszakban.

Gilles Pinsonnak, a franciaországi demográfiai intézet kutatójának és Chris Wilsonnak, a német Max Planck Intézet demográfusának közös kutatásából kiderül, hogy a termékenység csökkenése szinte a teljes Európára jellemző. Igaz, a franciák büszkék, hogy asszonyaik (és "lányaik") átlagosan "feltornázták magukat" 1,9-es szülésszámig, de Csehországban ugyanez a mutató tavaly mindössze 1,17 volt. A legtermékenyebb övezetek az Afganisztántól Pakisztánon át India északi részéig terjedő térség, továbbá az Arab-félsziget nagy része. Következésképp az emberiség létszáma tovább növekszik majd az elkövetkező évtizedekben, de nem olyan erőteljesen, ahogy nemrég képzelték. A jelenlegi 6,4 milliárdról a Föld lakossága 2100-ig tíz (és nem 15) milliárdra emelkedik.

[forrás: magyarhirlap.hu, 2004.10.16.]