"Országunk járványügyi helyzete hosszú évek óta több mint kedvező, megnyugtatóan jó" - mondja a szakember.

"A külföldi szakértők körében általános az elismerés és gyakran teszik fel a kérdést, hogy mi is a Magyar Csoda oka. Hazánk a HIV és az AIDS vonatkozásában a Föld legkevésbé fertőzött országai közé tartozik, a fertőzöttek aránya évente 0,05 százalék, így sziget vagyunk Európa nyugati és keleti fele között. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az AIDS prevenciós program akkor indult útjára nálunk, amikor még egyetlen igazolt megbetegedés sem volt Magyarországon.

A Hepatitis-járványügyi felvilágosító program a hetvenes években indult; míg abban az időben évente mintegy 16 ezer esetünk volt, manapság mindössze 600-700 megbetegedés fordul elő. A dizentéria, vagyis a vérhas a jobb higiéniás viszonyoknak köszönhetően az évi 10-11 ezres indulási számról mára szintén pár százra csökkent. Elmondhatom, hogy az elmúlt években nem fordult elő egyetlen antrax-, congenitalis rubeóla-, diftéria-, gyermekbénulás-megbetegedés, s még egyáltalán nem bukkant fel a kergemarhakór. Olaszországban két évvel ezelőtt jelentős kanyarójárvány volt, 400 súlyos kórházi kezelést igénylő, 4 halálesettel járó megbetegedéssel, de a magyar családok nyugodtan mehettek az olasz tengerpartra nyaralni a gyerekeikkel, azok védettek voltak. Nálunk ugyanis a kanyaró ellen kötelező a védőoltás."

- Ma nagyon sokan vitatják a védőoltások fontosságát. Milyen valóságos veszély fenyeget bennünket, ha nem oltatjuk be magunkat és főleg a gyermekeinket?
- A prevenció legfontosabb eszköze a védőoltás, a lakossággal meg kell ismertetni azokat, és kitartó, meggyőző munkával kell elhitetni a fontosságukat. Egyes szülők sajnos nem tartják lényegesnek az elfelejtett betegségek elleni védekezést. Felnőtt egy generáció, amely szerencsére nem tudja, milyen a mumpsz, a szamárköhögés, a diftéria és a gyermekbénulás, vagy hogy mit jelent egy vastüdőben eltöltött élet. A védőoltás orvosi, szakmai és jogi kérdés is egyben. A gyerekeknek is vannak jogaik, ne döntsünk helyettük! Azok az apró kellemetlenségek, amelyek egy-egy védőoltással járnak, eltörpülnek az előnyök mellett. Az állam populációs szinten is gondoskodik. Ha például a kanyaró-átoltottság 87 százalék alá esik, járványveszély áll fenn,
a csökkent immunitású emberek vagy azok, akik az alapbetegségük miatt nem olthatók, fokozottan veszélyeztetetté válnak.

- Mit viszünk magunkkal az Európai Unióba?
- Elsősorban jó járványügyi helyzetet, jó törvényi hátteret, amelynek szigorú jogi alapjait még Mária Terézia fektette le. Magunkkal visszük az országos lefedettségünket, a folyamatosságot, a központilag biztosított oltóanyagokat és
a jó szakmai immunizációs programjainkat, amely egyenlő eséllyel, azonos hozzáférést biztosít mindenki számára.

- Melyek a jövő feladatai?
- Csatlakoztunk az Egészségügyi Világszervezet, a WHO globális programjaihoz, amelyek most, a himlő kiirtását követően elsősorban a gyermekbénulás, a kanyaró, a diftéria, a tetanusz ellen irányulnak. Csatlakoztunk a maláriabetegség elleni globális programhoz. A mocsarak lecsapolása és a rendszeres szúnyogirtás következtében ez a betegség nálunk gyakorlatilag megszunt, 1963 óta mentes tőle az ország. A malária azonban továbbra is óriási probléma. Ma olyan helyeken is megjelenik, ahol korábban nem fordult elő, a felkészületlen utazók megkaphatják és behurcolhatják. Bár nagy erőkkel kutatják, még mindig nincs ellene védőoltás. A globalizáció új kihívásokat hoz, a tér és az idő jelentősége eltunik, ezért bármilyen betegség, fertőzés könnyen behurcolható. A viszonylag olcsó charterjáratok beindítása a trópusokra és a szegényes higiéniájú országokba csak fokozza a veszélyt és a járványok kialakulásának lehetőségét.

Németh Katalin