A WHO és az amerikai országos szív- és tüdőintézet kezdeményezésére az egész világra kiterjedő együttműködés indult el a COPD elleni stratégia összehangolására: Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease: GOLD.

Ennek szakértő bizottsága a többszörösen megvitatott konszenzus ajánlását 2001-ben tette közzé.
A COPD-hez tartozik a krónikus hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emphysema). A kórkép a halálozási statisztikák negyedik helyét foglalja el, ez évente hárommillió halálesetet jelent. Megbízható előrejelzések szerint 2020-ban halálozási okok között a harmadik helyre fog kerülni.

A betegek pontos számára vonatkozóan csak becsült adataink vannak; a felnőtt lakosság megközelítőleg 6%-a érintett. Ez világszerte kb. 600 millió embert érint. Magyarországon a tüdőgondozói hálózatban 60 000 COPD-ben szenvedő beteget tartanak nyilván. E betegek már súlyos állapotúak, szakellátásra és esetenként kórházi kezelésre is szorulnak. A hazai, megközelítőleg 600 000-re becsülhető, talán még enyhe stádiumban levő COPD-s betegeket nem ismerjük, ezért korai és talán még eredménnyel kecsegtető kezelésüket sem tudjuk elkezdeni.

A COPD lassú, folyamatos előrehaladását heveny fellángolások szakíthatják meg, melyek az egyébként is rossz állapotban levő betegek általános állapotát tovább ronthatják. Az akut rosszabbodásokat baktérium- és vírusfertőzések, valamint egyéb okok is kiválthatják. A megbetegedés akut fellángolása komplexen kezelhető, de a gyakori kiújulás egyértelműen rontja a betegek általános állapotát és a betegség prognózisát.

A dohányzás a COPD-s betegek 90%-ának kórtörténetében kimutatható. Egyértelmű statisztikai összefüggések igazolják a dohányzás és a megbetegedés közötti ok-okozati összefüggést. Jelenleg a hazai tüdőgondozó intézetek több mint a felében működik dohányzásleszoktatási program és hazánkban kaphatók azok a készítmények, amelyek segítik a dohányzásról való leszokást (egyik sem hatóságilag támogatott szer).

A tüdőgyógyász szakmának (a háziorvosokkal karöltve) kitüntetett célja a COPD-s betegek korai felfedezése. Ennek egyszerű és alacsony költséggel járó módszere a rizikócsoportok megismerése (40 év feletti dohányosok) és e csoport légzésfunkciós értékeinek rendszeres követése (hasonlóan a vérnyomásértékek, koleszterinszint- vagy vércukorértékek figyelemmel kíséréséhez).

Prof. dr. Strausz János,
Törökbálinti
Tüdőgyógyintézet