A betegség bármely életkorban elkezdődhet, típusosan fiataloknál észleljük legelőször. A vastagbél bal oldalának betegsége gyakori, ez az enyhébb forma. Ha az egész vastagbél érintett, akkor komolyabb tünetek is kialakulhatnak: magas láz, súlyos általános állapot, bélátfúródás.

A betegség nem olyan ritka, mint gondolnánk. Úgy tűnik, hogy 1-10 beteg jut 100 000 lakosra évenként. Hazánkban egy Borsod megyei vizsgálat felmérte, hogy az utóbbi 10 évben hány ilyen fekélyes vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. Ennek eredménye 3,6 fő volt 100 000 lakosra. A betegség leggyakrabban 25-35 év között jelentkezett, de a 45 és 65 év közöttiek körében is emelkedett az esetek száma.

A betegség úgy kezdődik, mintha fertőző vastagbélgyulladás lenne, ezért szükséges minden esetben a székletet kitenyészteni. Az ún. amőbás bélgyulladás kifejezetten hasonlíthat a colitis ulcerosára, de a kezelés egészen más. Ha a széklet tenyésztéses vizsgálatai negatívak, akkor az ezt követő vizsgáló módszer az endoszkópia.

Egy ún. mikrokamerával, vagyis egy vékony szondával át kell nézni a vastagbelet és megállapítani, hogy pontosan a vastagbél mely szakaszán mutatható ki ez a gyulladásos forma. Nem elég a videokamerán látott kép, szükséges a gyulladt, beteg területekből a szövettani anyagvétel.

Ez határozza meg, hogy ez a betegség valóban egy krónikusan fennálló fekélyes vastagbélgyulladás. A betegség tünetei azonnal javulnak, ha elkezdődik a speciális gyógyszerekkel történő célzott kezelés.

A vizsgálatok során észlelt eltérések kiterjedése határozza meg a betegség lefolyását. Ha a gyulladás csak a vastagbél utolsó 30-40 cm-ére lokalizálódik, akkor ún. helyi kezelés is alkalmazható, gyógybeöntések formájában.

A panaszok néhány hét múlva jelentősen csökkennek, megszűnik a hasmenés, a hőemelkedés, a beteg panaszai szinte elmúlnak. A gyógyítás szempontjából igen fontos, hogy a beteg mielőbb orvoshoz forduljon, hiszen az elkésett diagnózis igen súlyos állapotot eredményezhet.

A betegség szövődményei között sajnos – ugyan igen kis százalékban (1% alatt) – a vastagbél rákos betegsége is szerepelhet. Azonban ezt megelőzik ún. gyulladásos polypos elváltozások a vastagbélben, amiket az endoszkópos vizsgálat észrevehet. A beteget folyamatosan gondozni kell, és itt igen fontos a háziorvos és az emésztőszervi szakorvos (gasztroenterológus) együttműködése.

A betegség végigkíséri a beteg életét, de nem okoz olyan súlyos állapotot – ha megfelelően kezelik – amivel a beteg ne élhetné a normális emberek életét. Ezért fontos a mielőbbi kezelés. Ha a beteg észreveszi, hogy a széklete ismét hasmenésessé válik vagy vérzés lép fel és azonnal orvoshoz fordul, a gyógyszeres kezelés időben megakadályozza a súlyosabb tünetek jelentkezését. Az egyes emésztőszervi centrumokban vannak megfelelő gondozási módszerek, amelyekkel ezeket a betegeket rendszeresen ellenőrzik.

A betegségnek vannak ún. pszichoszomatikus jelei is, tehát összefügg a stresszel és a szorongással. Ha ezek a tünetek dominálnak a betegnél, szükséges esetleg nyugtató vagy szorongásoldó kezelés is. Azonban a betegségnek nem alapvető oka az idegrendszeri elváltozás.

E betegségben szenvedő nők a terhesség alatt szedhetik a gyógyszereket, és a tapasztalatok szerint nincs hatása a betegségnek sem a fogamzóképességre, sem a terhesség kimenetelére, vagy a magzatra. A betegség ritka, súlyos formája is kezelhető gyógyszerekkel, ha viszont a beteg olyan állapotba kerül, hogy semmifajta gyógyszeres kezelésre nem reagál, akkor műtétre van szükség.

dr. Székely György
belgyógyász főorvos