Spanyol-honkongi-A-2

Milyen is volt a betegség, amely járvánnyá lett, és világszerte több tízmillió ember életét követeli? Tulajdonképpen influenza, amely már azóta is előbukkant, csak más elnevezéseket kapott - honkongi vírus, A-2 stb... A magas halálozási arány oka elsősorban a gyógyszerek hiánya és a lakosság rossz táplálkozása volt.

A járvány a nevét kiindulási helyéről kapta. A budapesti lapok 1919 június 1-jén tesznek említést arról, hogy titokzatos járvány pusztít Spanyolországban. Megkapta a király, a miniszterelnök, három miniszter és (nyilván erősen túlozva) a lakosság 30 %-a. Tünetekről még nem írnak, mindössze úgy szól a hír, hogy lefolyása "hasonló a pestiséhez". Megjegyzik, hogy egy stockholmi jelentés szerint a betegség Svédországban is terjed. (Később helyesbítenek: a járvány nem is Spanyolországban, hanem Angliában kezdődött.)

A következő hír egy hónappal később Nürnbergből érkezik, ahol "számos hivatalban és gyárban sok ember betegedett meg". Amikor ez a hír napvilágot lát, a budapesti Zita-kórházban már két hete küzdenek 60 orosz hadifogoly megmentéséért. Felvillan egy reménysugár: talán elkerüli hazánkat. A járvány ugyanis tett egy kanyart, megnézte a szép Franciaországot, de egy július 3-i jelentés már budapesti megbetegedésekről ad hírt. Akkor optimista hangon írnak róla: nem kell megijedni, bár igen magas lázzal és fejfájással jár, a halálozási arány igen kicsi, mindössze fél-másfél százalék. Igaz, gyógyszer nincs ellene, de ha Isten akarja, a beteg meggyógyul. Szintén ugyanebben az időben jelentkeznek a megbetegedések Kolozsvárott is, és az ősz első napján, szeptember 21-én már 15 halottról olvashatunk. A László kórházban 3 pavilon ürítenek ki a spanyolnáthával fertőzöttek számára. Debrecenből 3000, Ungvárról 1000 megbetegedést jelentenek. Újságok hírt adnak róla, hogy Horthy Miklós ellentengernagy 16 éves leánya Aradon kapta meg a fertőzést.

Egyetlen napon 1990 megbetegedés

Október közepére a járvány elképesztő méreteket ölt. 19-én egyetlen napon 1990 ember kapja meg a betegséget Budapesten. Megjelennek az első szükségrendszabályok. A Népszava szeptember 27-én már 20 iskola bezárásáról ír. A Világ című lap másnapi jelentése 100 ezer betegről tud. Október 4-én a Belügyminisztériumban tárgyalják a helyzetet és a tennivalókat. Hatóságilag elrendelik a színházak, mozik, mulatók, lóversenyek bezárását. Megpróbálják a villamoson csökkenteni a zsúfoltságot, rendőröket vezényelnek a megállókhoz, akik nem engednek fel annyi embert, amennyi egymáshoz préselődne. Szóba kerül az egyetemek bezárása - a Műegyetemen a diákok fele beteg. A Magyarország című lap október 18-i helyzetképe szerint a halálozások száma eléri a napi 70-et.

Noha a monarchia arcvonalának megroppanása, a frontesemények hátterébe szorítják a járvány híreit, a világnézeti küzdelem ezen a téren sem szünetel. A Népszava 1918. október 20-i számában "Hát a templomok?" címmel megjelent írása számon kéri, hogyha bezárják a szórakozóhelyeket, iskolákat és igyekeznek megszüntetni minden gyülekezést, miért maradnak nyitva a templomok. Talán legjobban tükrözi a katasztrofális helyzetet az "Új Lap" október 22-i számának címe: "Fáklyás menet a halál országútján". Az ismertebb halottak között van Karinthy Frigyes első felesége, Judik Etel színésznő. Őt követi Hajdu Tibor bencés főapát, Bánky Judit, a Vígszínház színésznője, dr. Vészi Gyula orvosprofesszor és felesége.

Áldozatok fent és lent

Miközben megkötik a fegyverszünetet és kikiáltják a köztársaságot, naponta 50-70 embert temetnek a spanyol járvány következtében. Tisza István a forradalmi népharag vitte el - fiát egy héttel később a spanyolnátha. Nem kímélte a betegség a királyi családot sem. Vilmos császár ugyanúgy átesett rajta, mint Habsburg Miksa főherceg, Károly király fivére.

Persze a legtöbb áldozatot a szegények közül szedte a ragály. Angyalföldön, a Tripolisz nevű nyomornegyedben volt a legtöbb halott, ha hinni lehet a Pesti Futár október 4-e értesülésének. A belvárosban kevesebb a beteg - aki tehette, felköltözött a Sváb-hegyre (a mai Szabadság-hegyre). A lapok kormánybiztost követeltek, de a kinevezéstől nem enyhült a járvány. November végén újult erővel támad és elviszi - kisfiával együtt - Kaffka Margitot, a modern magyar irodalom egyik ígéretes tehetségét. Gyermekével közös sírba kerül, amely fölött Babits Mihály és Móricz Zsigmond mond beszédet.

Decemberben mintha csökkenne a járvány, továbbra is sok a beteg, a statisztikák nem megbízhatóak, mert a családtagok gyakran nem jelentik be a betegséget. Élelmes emberek igyekeznek a járványból némi hasznot húzni. Elszaporodnak a hirdetések: "Nisol szobalevegő-tisztító és bacilusölő Exctrakt megvéd a spanyolnáthától". Más hirdetések a Hispanit nevű csodaszerre esküsznek.

Az iskolák, mulatók továbbra is zárva maradnak, de később a mozikban, színházakban csak az állóhelyeket szüntetik meg ideiglenesen. Januárban már az éttermeket is kinyitják, délben azonban kötelező a kétórás takarítási szünet. Ettől kezdve állandóan csökken a járvány hevessége, míg tavaszra teljesen megszűnik.

Mivel a korabeli orvostudomány nem volt még felvértezve antibiotikumokkal, szinte kizárólag lázcsillapítókat próbáltak alkalmazni. Eszünkbe jutnak Albert Camus regényének szavai "...Az embereknek az volt a benyomása, hogy a betegség magától merült ki, vagy hogy talán visszavonult, miután elérte valamennyi célját. Szerepe valamiképpen véget ért." Sokan a következő télen is rettegtek a járvány visszatérésétől. 1920 elején előfordultak ugyan megbetegedések, de az igazi nagy járványt nem érték el. Némileg a történelembe is beleszólt a járvány. Wilson amerikai elnök, aki az I. világháborút követő béketárgyalásokon mérsékelni próbálta Anglia és Franciaország bosszúvágyát a legyőzöttekkel szemben, szintén az influenza áldozatai között volt.

Persze a járvány áldozatainak túlnyomó többsége a háborúban legyengült szervezetű egyszerű ember volt. Róluk szólt a korabeli versike, amellyel 1920-at köszöntötték: "Sok-sok fakereszten, / sok-sok szürke név / így köszöntött ránk / az első békeév..."

Dr. Róbert Péter