Az influenzáról először Krisztus előtt 412-ben tesznek említést, ám egyes történelmi leírások már az i.e. V. századi influenzajárványokra is utalnak. A betegség tömeges terjedését Európában a VI. században figyelték meg először - maga az elnevezés 1743. évi járvány óta használatos. Az influenza kifejezés - amely alatt ma a vírusos eredetű meghűlést értjük- gyökere valószínűsíthetően a latin influencia szó, amely hatást, befolyást jelent.

A XVI. század óta tíz globális járványról számolnak be a krónikák. Az elmúlt száz év során három hatalmas világjárvány - más néven panadémia - pusztított, az első 1889 és 1890 között. A második, az úgynevezett "spanyolnátha" - melynek nevét bizonyára mindenki ismeri, és amelyet azért neveztek el így, mert az első megbetegedéseket Spanyolországban észlelték - 1918 és 1919 között több tízmilló ember életét követelte. 1957-ben az úgynevezett "ázsiai influenza" vonult végig a világon. Az ázsiai járványt még két panadémia követte, a hong-kongi 1968-ban, majd az orosz 1977-ben. Az elnevezés azokra az országokra utal, amelyekben a kór legtöbb áldozatot követelte...

Mit tehetünk az influenza ellen?

Amit tehetünk, hogy ne terítsen le minket az oly kellemetlen kór, az a megelőzés, amely azonban összetett, és komoly figyelmet igénylő feladat. Az egyes emberek figyelembe véve saját egészségüket, illetve ugyanígy családtagjaik immunrendszerének állapotát állítahatnak fel "egyéni prevenciós stratégiát".

A fertőzések leginkább a gyenge immunrendszerűeket, tehát a csecsemőket, gyermekeket, idős embereket illetve a betegeket sújtják. Náluk különösen nagy jelentőségű az influenza elleni oltás, valamint mindazoknál, akik az egészségügyben dolgoznak, illetve sok emberrel - mint például a pedagógusok - találkoznak mindennapi munkájuk során. Fontos, hogy azok is rendszeresen beoltassák magukat, akiknek környezetében idős, beteg ember, vagy kicsi gyermek él - ezzel megelőzhetik azt, hogy hazavigyék, és a másikra átragasszák a fertőzést.

Ugyanígy alapvető az, hogy egészségünket - és természetesen csládtagjainkét is - helyes táplálkozással, sporttal, pihenéssel biztosítsuk. A stresszelt, legyengült szervezet nem képes ellenállni a vírusok támadásának, azonban az edzett, harmonikus életet élő, kiegyensúlyozottan és egészségesen étkező embereket nem dönti le egykönnyen a lábukról a fertőzés...

Ma már tudjuk, hogy mind a négy járvány Kínában kezdődött. Felismerték, hogy a járványok megközelítőleg azonos időszakokban, 2-3 évente jelennek meg, de a globális járványok jelentkezése és mértéke kiszámíthatatlan volt. Napjainkra a szakemberek arra a vélekedésre jutottak, hogy ezek a világméretű járványok 20-30 évente sújthatnak le a Földünk lakóira.

A nagy 1918-1919-es világjárvány során az influenza korokozóját nem sikerült beazonosítani, hiába végeztek számtalan állatkísérletet.

Ma a korokozó vírusának három típusát különböztetjük meg: 'A', 'B' és 'C' típust. A 'B'- és a 'C'- vírusok mindig csak kisebb, lokális járványokat eredményeznek. Az 'A'-vírus általában 3 évente okoz járványokat, és a 20-30 évente kitörő világjárványok kifejlődéséért is az 'A' vírus tehető felelőssé.

Az évente jelentkező influenzafertőzések máig óriási jelentkezőséggel bírnak, pedig kiterjedt és szervezett monitorhálózat vizsgálja a kórokozók előfordulását, várható megjelenését, annak típusait, azzal a céllal, hogy megelőzzék a súlyosabb fertőzések kialakulását és terjedését.

[forrás: Galenus]