Munkája komoly odaadást, állandó felkészültséget kíván öntől. Van-e esetleg olyan hivatás, amelyet –elcserélne– a híradózásért, vagy olyan más jellegűtevékenység az életében, amelyben lehetősége adódik hasonlóképpen elmélyedni?

>

Nem nagyon tudnék más hivatást választani, mert semmi másban nincs lehetőségem annyira elmerülni, mint a munkámban. Illetve ez nem olyan feladat, ami mellett még lehet valami mással is komolyan foglalkozni. Ezt a hivatást teljes emberként kell csinálni - különben nem működik a dolog.

Amikor a képernyőn keresztül találkozhatunk önnel, mindig egy lendületes és kiegyensúlyozott fiatal nőt látunk, aki estéről estére ugyanolyan magas nívójú teljesítményt nyújt - mindez nagyon sok munkájába kerülhet...

Valóban. Nagyon sok energiám és munkám van abban, amit csinálok. Tehát ez nem az ölembe hullott, hanem meg kellett dolgoznom érte, és dolgozom is mindennap, mert minden este, hétfőtől péntekig próbálom ugyanazt a színvonalat hozni a képernyőn, és természetesen délutánonként, a felkészülés ideje alatt is - ez pedig nem kis feladat, még ha nem is akarom misztifikálni a szakmámat.

Együtt él egy ma már szerencsére jól kezelhető betegséggel, a diabétesszel, amely azonban rendszeres odafigyelést kíván. Mindeközben nagy felelősséggel és stresszel járó munkát végez. Ehhez olyan módszeresség - egyfajta életszemlélet - szükséges, ami nem megy mindenkinek magától–

Azt gondolom, hogy ez nálam alkati kérdés is. Nagyon sokat kaptam az anyukámtól és az apukámtól, az alaptermészetemet például, így viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott típus vagyok. Azt hiszem tehát, hogy mindezt nem kizárólag a körülmények határozzák meg. Amikor egy ember szereti a hivatását, mint például én a híradót, és ezzel kapcsolatban érik izgalmak, ezt én –jó stressznek– hívom. Ez a fajta stressz felpezsdít, felpörget. Olyan, ami nélkül - én úgy gondolom - nem lehet élni, vagy legalábbis nem lehet jól elvégezni a feladatokat. Ha már valakit nem hoz izgalomba a munkája, akkor valószínűleg el kell gondolkodnia a váltáson. Amíg ezt a kellemes feszültséget érzi az ember, addig érdemes csinálni...

Van-e olyan gyógyszerésze, akihez bizalommal fordul, amikor tanácsra, segítségre van szüksége?

Hűséges típus vagyok, és ha azt tapasztalom, hogy tényleg odafigyelnek rám, tanácsot, segítséget tudnak adni, akkor én nagyon szívesen visszatérek oda, ahol kedves és szakszerűa kiszolgálás. Ilyen az a kis patika is, amely a munkahelyem mellett van.

Ön kiegyensúlyozott, sikeres és vidám. Mit tanácsolna azoknak, akik követni szeretnék a példáját?

Azt, hogy törekedjenek egészségesen élni, aminek az alappillére az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A nők pedig, különösen, ha szeretnék sokáig fiatalnak érezni magukat, akkor próbáljanak meg rendszeresen 7-8 órát aludni. Ezen kívül pedig fontos, hogy igyekezzünk a dolgokat önmagunkban a helyükre tenni, elrendezgetni; végiggondolni, hogy mi az, amit jól csinálunk, és mi az, amit rosszul - ez az, ami a legnehezebb. A harmóniát nekünk kell elérnünk - miközben sokan tesznek ellene a környezetünkben. De mégiscsak az a dolgunk, hogy boldogan éljünk ebben a világban–

Sz. N.