A burnout-szindróma általában állandó fáradtság, súlyos teljesítménycsökkenés formájában nyilvánul meg, s legtöbbször a különösen teljesítményorientált, maximalista személyek esetében jelentkezik.

Torbjörn Akerstedt, a kutatás vezetője a New Scientist-ben arra is kitért, hogy az érintettek egy nap felébrednek, és egyszerűen nem hajlandóak kikelni az ágyból. Azután néhány hétre kiíratják magukat, ám állapotuk nemigen javul.

Bár a stresszhatást hivatalosan eddig sem értékelték egyértelműen e betegség okaként, azt sem kutatták eddig, mi állhat valójában a háttérben.

A svéd kutatók 35 teszt-személy bevonásával folytatták a vonatkozó vizsgálatot. Olyan páciensek különféle alvásmintáit hasonlították össze, akik legalább három hónapja képtelenek voltak ellátni a munkájukat a burnout-szindróma miatt. Az összes beteg esetében extrém alvászavart állapítottak meg. Mindannyian csupán négy-öt órát aludtak egy-egy nap, és a mély alvási szakasz is negyven százalékkal rövidebb volt, mint az egészségesek esetében.

Torbjörn Akerstedt úgy véli, hogy bár a stressz jelentős szerepet játszik a folyamatban, nem primer felelős a betegségért. Úgy hisszük - hangsúlyozta a szakember - az emberek képesek jelentős stressz-terheléssel együtt élni. A burnout-szindróma akkor jelentkezik, ha az alvást megzavarja valami.

A Karolinska Intézet szakemberei kognitív viselkedésterápia és szigorú alváshigiéné kombinálásával értek el jelentős eredményeket. Hat-tizenkét hónap elteltével jelentősen nőtt az alvással töltött idő száma a kezelt páciensek körében, és hatvan százalékuk képes volt ismét felvenni a munkát is.

[forrás: Galenus]