A szakemberek ezt azzal magyarázták, hogy a sérülés helyén üregek keletkeznek, amelyek folyadékkal telnek meg. Ilyen közegben a károsodott idegsejtek képtelenek pótlódni, és önmaguktól már nem képesek ingerületvezető nyúlványaikat, ún. axonjaikat olymértékben regenerálni, hogy azok áthidalják ezeket a "szakadékokat" és újból biztosítsák az ingerület-átvitelt.

Az idegsejtek regenerációját leginkább a hegszövet akadályozza. A sérülés helyétől és súlyosságától függően az érintett bizonyos testrészei, funkciói bénulhatnak.Az elmúlt néhány év különböző kutatásainak köszönhetően felcsillant a visszafordíthatatlannak vélt gerincvelő-sérülések gyógyításának lehetősége.

Amint arról korábban beszámoltunk, biztatónak tűnik többek között a növekedést kiváltó őssejtek beültetése, a gyógyulást akadályozó tényezők kiszűrése és a sérülés helyén kialakuló üregek különböző testszövet-kompatibilis anyagokkal történő áthidalása. A University of Melbourne kutatói most újabb, áttörésként értékelt eredményről számoltak be.

A hegesedés visszaszorítása és a gyógyulás közti összefüggés megismerése céljából a kutatók mesterséges gerincvelősérült egereken végeztek vizsgálatokat. A gerincvelő roncsolása az állatok bal hátsó végtagjának bénulásához vezetett. A bevont kísérleti állatok egy részénél normál EphA4-molekulaszint volt megfigyelhető, míg a többieknél ez a molekula hiányzott.

A sérülést követő három hét múlva az utóbbi csoportba tartozó egyedeknél a kutatók ismét az eredeti lépéshosszt figyelhették meg. Egy hónap múlva az állatok már a bokájukat és lábujjaikat is a korábbihoz hasonlóan mozgatták. Esetükben az érintett gerincvelőrészen csak igen kismértékű hegesedést, ellenben nagyfokú idegsejt-regenerációt tapasztaltak a kutatók.

A másik csoportba tartozó egerek ezzel szemben eredeti lépéshosszuk csupán 70 százalékát nyerték vissza, lebénult lábízületeik pedig egyáltalán nem mutattak javulást. A kutatók szerintük mindez azzal magyarázható, hogy a hegszövet-képződést kiváltó ún. asztrocitákat az EphA4-molekula aktiválja. Előzetes megfigyelések alapján a kutatók arra következtetnek, hogy az egereknél tapasztalt mechanizmus majmok esetében is igaz.

Az emberi idegrendszer komplexitása miatt a szakemberek elképzelhetetlennek tartják, hogy egyetlen egy molekulán múlna az, hogy gyógyítható-e egy sérült gerincvelő vagy sem, vagyis regenerációjában számos tényező együttes hatása játszik vélhetően szerepet.

Amennyiben azonban az egereknél tapasztalt hatásmechanizmust humán vizsgálatok is igazolják majd, megnyílik az út olyan EphA4-molekulát blokkoló gyógyszerek kifejlesztése előtt, melyek krónikus gerincvelő-sérüléssel küzdő emberek gyógyításában jelentős előrelépéseket hozhatnak.

[forrás: mok.hu/[origo] , 2004.12.03.]