Magyarországon a hat év alatti gyerekek 2-3 százalékánál fordul elő a betegség, és sokuknál a roham gyakran, akár tizenöt-húsz alkalommal is megismétlődhet.

A kruppos fulladást a gégenyálkahártya hangszalag alatti területének hirtelen duzzanata okozza. Ezt a betegséget régebben pszeudokruppnak (álkruppnak) is nevezték, mivel a –valódi–, mindig életveszélyes kruppos fulladást régebben a torokgyík okozta, amely azonban – hála a Di-Per-Te oltásnak – ma már szerencsére nem fordul elő. A krupp egyébként angol eredetű kifejezés, és régebben a diftéria-fertőzés következtében kialakuló torok –vagy gégelob jelölésére szolgált.

A kruppos fulladás

A kruppos fulladásra a legjellemzőbb, hogy sokszor teljesen váratlanul, az éjszaka közepén vagy hajnalban jelentkezik. Az addig teljesen jól lévő, panaszmentes gyermek nehezített, húzó belégzésre ébred és érces hangon –ugatva– kezd köhögni. A kínzó, száraz köhögés szűnni nem akaró rohamokban jelentkezik.

A gyermek elfárad, nehezen kapkodja a levegőt, a légszomj következtében nyugtalanná válik, sírni kezd. Sírása, beszéde is jellegzetesen rekedt. A legsúlyosabb esetben hangtalanul sír és köhög. Ilyenkor csak a hangos, messziről is jól hallható, elnyújtott, húzó, ziháló belégzés hallható. A levegőért küzdő, síró gyermek erőlködve köhög, öklendezik, néha hány is. A belégzési hang száraz, hangos.

A fokozott légzési munkát a mellkas lágyabb részeinek – a kulcscsont feletti terület, a rekesz, a mellcsont alsó szakasza és a bordaközök – behúzódásai jelzik. A kruppos gyermek csak ritkán lázas. A betegség veszélyét az oxigén hiánya, a szervezet kimerülése vagy akár a légút teljes elzáródása jelenti.

A tüneteket a légcső beszűkülése okozza, amelyet a hangszalagok alatti nyálkahártyaszakasz vizenyős duzzanata, gyulladása idézi elő. A gyulladást a légúti vírusok okozzák. Különösen veszélyes a betegség a három éven aluliaknál, amikor a légcső még nagyon szűk. Ezért az ilyen kicsi gyerekeket a krupp felléptekor azonnal meg kell mutatni orvosnak, sőt legtöbbször a kórházi kezelés sem kerülhető el. Ha viharosak a tünetek, mentőt kell hívni. A nehezen légző gyerekeket beutaló nélkül, sürgősséggel veszik fel az arra kijelölt kórházi osztályokra.

A kezelés lényege az, hogy a kis beteg egy speciális párásítóból gyógyszertartalmú hideg, nedves levegőt lélegez be, ami gyorsan tágítja a légcsövet. Fontos, hogy a tünetek rövid ideig tartsanak. Ez az azzal érhető el, hogy a megfelelő kezelést minél korábban elkezdik.

Ha a tünetek már hosszabb ideje tartanak, a gyerek annyira kimerülhet, hogy a légutak olyan szűkké válhatnak, hogy az már súlyos oxigénhiányt okoz, főként az agyban. Ekkor csak egy jól felszerelt intenzív osztály segíthet a gyógyulásban, tehát lényeges, hogy a kruppos betegek kezelését felvállaló osztály mellett legyen intenzív részleg is.

Mit tegyen a szülő otthon?

A tüneteket a hideg, nedves levegő enyhíti, jót tesz, ha a gyerekkel a nyitott ablakhoz állnak. Nyáron, a nagy melegben néha az mérsékli a tüneteket, hogy a szülő a fulladó gyermeket a hűtőszekrény nyitott ajtajába ülteti. Meg kell nyugtatni a gyereket, és néhány korty folyadékkal meg is lehet itatni.

A hideg, nedves levegő nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem csökkenti a légúti megbetegedések számát, így a krupp gyakoriságát is. Sok kruppos roham megelőzhető, ha a család gondoskodik megfelelő párásító készülékről.

Fontos! Jó eredmény csak ultrahangos párásítóval érhető el. A víz forralásával párát termelő készülékek ugyanis bár lényegesen olcsóbbak, sokkal kevésbé hatékonyak, mint a modern, erre a célra kifejlesztett párásító készülékek.

dr. Boross Gábor gyermekgyógyász szakorvos