Ugyanakkor a köhögés számos betegség kísérő tünete is lehet, és ezek, amennyire lehet, mindig tisztázandóak. Az okok lehetnek a légutakban: váladékcsorgás a garatban, gége-, légcsőgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás. De a tünet eredetét lehet keresni a szívben, a nyelőcsőben, sőt a mellkason kívül is: nem mindenki tudja például, hogy a hallójárat piszkálása, tisztogatása is kiválthat köhögést.

A köhögéssel járó betegségek jelentős részében nem találunk röntgeneltérést: a felső légúti – többnyire vírusos eredetű – betegségekben, allergiás náthában, ill. orrmelléküreg-folyamatokban, a gyomorból a nyelőcsövön át visszacsorgó gyomornedv esetében vagy akkor, amikor az érzékenyebb gyermekek légutait a városi levegő magas por-, gáz- vagy gőztartalma ingerli anélkül, hogy kimutatható légúti betegségük lenne. Ez utóbbi esetben a bűnös egyértelműen a városi, szennyezett levegő, mégis rengeteg felesleges orvosi vizsgálat, gyógyszer (jobb esetben köptetők, rosszabban antibiotikumok) bevételére kerül sor!

A köhögés okának kiderítése nem könnyű feladat. Döntő a kórelőzmény gondos tisztázása, a köpetürítés vagy annak hiánya (a köhögés ún. produktív, vagy nemproduktív jellege). Ezt követik a különböző fizikális (hallgatódzási), eszközös vizsgálatok – elsősorban röntgen, de szükség esetén komputeres tomográfia (CT), ill. a légutak direkt megtekintése optikai eszközzel (ún. hörgőtükrözés). Mindezt kiegészíthetik a laboratóriumi vizsgálatok, más szakmák (gasztroenterológia, kardiológia stb.) nyújtotta támogatással.

dr. Votisky Péter
fül-orr-gégész