A minőségnek az egész ruhadarabon tükröződnie kell. A kabátok jellegét elsősorban a fazon határozza meg, de ennek összhangban kell lennie az anyag minőségével és mintázatával. Az egyszínű mindig időtálló, elegánsabb, míg a mintás karakteresebb. A kabát viselési módja meghatározó, más jelleget kap övvel és anélkül. A nőies kabát derekára öv kerül, amit Greta Garbo hozott divatba a 20-as években. A vagyoni helyzetet tükröző, fülig érő nagy prémgallér mára a divatformák kelléke, leginkább műszőrméből készül.
Mit válasszunk?
Ha a galléros klasszikus fazont választjuk, egy- vagy kétsoros gombolással, az biztos siker. Hangsúly a részleteken van. A magasabb alkatúak választhatják a kétsorost, szabott ujjal, teltebbek maradjanak az alakot jobban nyújtó egysoros, raglán vonalúnál. A kabát hossza mutasson egyenes arányt a testmagassággal.
Ami elengedhetetlenül fontos, az a nagyon jó minőségű anyag és a kabát viselőjéhez illő szín helyes megválasztása. Aki tudatosan építi ruhatárát, az a meghatározó kabátra építi a többit. A színek és formák harmóniájára törekedjünk.
Kabátformák
A férfiak mai értelemben vett kabátja a XVII. században alakult ki. A kabát, amit később rokokó frakknak neveztek, hátul hasított, két oldalát legyezőszerű berakás terebélyesíti, zsebei mélyen fekvők, kézelője szélesen visszahajtott.
Mente: bő, változó hosszal, ujjatlan, könyökig érő vagy hosszú vendégujjal, gallérja prémes, nagy mákfejgombokkal, díszítő paszománnyal.
Redingote: férfiöltönyhöz tartozó hosszú, karcsúsított szövetkabát.
Paletot: egyenes szabású, minden sallang nélküli porköpeny, az átmeneti tavasz-ősz időszakokra.
Ulster: vastag gyapjúszövetből, fényűző kidolgozással készült hosszú, nehéz, bő felöltő övvel.
Trencskó: Az I. világháborúban a gyalogság számára készített lövészárokkabát volt, amit viharkabátnak neveztek. Már a neve is utal funkciójára, a trench szó a német nyelvterületen árkot jelent, a coat angolul kabátot.
A mai kabátformák között klasszikusnak számító trencskó eredetileg csak egy egyenruhakabát volt. Újszerű formája tette népszerűvé azáltal, hogy nem a katonai, hanem a civil kinézete dominált. A kétsoros ősforma karakterisztikus jellemzői ma is élnek: a váll-lapok (epaulette), a nagy gallér és kihajtó (rever), a mell- és hátrész rátét (sattel). Máig kötelező, hogy a rátett rész úgy legyen szabva, hogy elöl egymásra gombolható legyen. Begombolt állapotban éppen lezárják a nyakig felgombolt kihajtót. A trencskó klasszikus formájának felfedezése az angol Thomas Burberrynek (1835–1926) tulajdonítható. Ő volt ugyanis az, aki egy szél és víz át nem eresztő, de jól szellőző kabát kifejlesztését kereste. A megoldás kulcsát a megfelelő anyagban látta, és kísérletezései során rá is talált az impregnálás és a szövés módjára. A körper kötéssel (ferdén haladó csíkos hatás) készült, speciális impregnáló anyaggal átitatott szövetét elnevezte gabardinnak. Először a búr háborúban (1899–1902) öltöztették fel az angol tiszteket a "weatherproofs"-szal, a viharállóval. Ezzel kezdődött a Burberry-ház világméretű felemelkedése.
A II. világháborúban új aktualitást kapott a trencskó, egészen más indíttatásból. Humphrey Bogart, az amerikai színész volt az, aki a világhírű Casablanca című filmjében, színészi és művészi hanyagsággal viselve kabátját, reneszánszot teremtett a trencskónak.
A legújabb kinézetében a szabás és a forma hasonló az eredetihez, de a sötétkék vagy fekete gabardin anyagon az arany vagy ezüst csillogású fémgombok és csatok új jelleget kölcsönöznek az eredeti formának. Az "új" trencs megjelenése a "military-look" születésnapja. A kigombolható vagy cipzáras pléd-, illetve steppelt bélés, a változó divatos trendek mellett a mai napig megtartotta aktualitását. Az ősforma tulajdonképpeni megváltoztatása nélkül a divatkreátorok mindig találnak vásárlásra csábító variációkat.
Moldován Katalin
