A kísérlet során patkányokat tanítottak meg arra, hogy egy kar megnyomásával intravénás kokain-injekcióhoz juthatnak. A kokain-adagokhoz bizonyos jelzéseket - mint pl. egy fény felvillanása - is társítottak.
Miután az állatok mindezt megtanulták, a kutatók egy hónapig szüneteltették mind a kokain adagolását, mind pedig az injekciókat kísérő jelek sugárzását. Amikor az egy hónap letelte után felújították a kokain-adagokat korábban kísérő jelzéseket, azt tapasztalták, hogy a patkányok sokkal intenzívebben sóvárognak a szer után, mint a "leszokást" követő első napon.

A patkányok vizsgálata során a kutatók egy ERK (sejten kívüli jelekkel vezérelt kináz) nevű, az amygdalában található fehérje aktivációjára koncentráltak - az amygdala az agynak a motivációért és az érzelmekért felelős része. Az ERK ezen kívül szerepet játszik a szerzett (vagy tanult) félelem kiváltásában is; erről akkor beszélünk, ha valaki már nem csak a félelem voltaképpen tárgyának láttán vagy hallatán rémül meg, hanem akkor is, ha csak valami ahhoz kapcsolódó dologgal vagy eseménnyel találkozik. (Tehát ha mondjuk valakit megijeszt egy brummogó medve, és ez nagyon érzékenyen érinti, akkor később a félelem felléphet akkor is, ha a brummogásra emlékeztető hangot hall.)
A kutatók mérései szerint az ERK aktivitási szintje az amygdalában a kábítószer-adagolás megszüntetését követő harmincadik napon magasabb volt, mint az első napon. A vizsgálat során az ERK blokkolása révén sikerült a kokain keresésére irányuló erőfeszítéseket - vagyis a kokain-vágyat - csökkenteni. Ugyanakkor az ERK aktivitási szint növelése a kábítószer utáni vágyat fokozta a patkányokban.

A kutatók mindezt úgy értékelik, hogy sikerült azonosítaniuk egy olyan, az amygdalában működő mechanizmust, amely a kokain utáni látens vágyakozásért felelős. Mindez pedig esélyt kínál a kábítószer-fogyasztók visszaesésének jobb megértésére.
A brit DrogScope nevű kábítószerügyi szervezet vezetője, Martin Barnes mindezt így kommentálta: " A szóban forgó kutatás érdekesnek tűnik. Mindazonáltal vigyázzunk, nehogy túlságosan szoros párhuzamba állítsuk a patkányok és az emberek kábítószer-függőségét. Némileg leegyszerűsítve, az agyi folyamatok sajátosságai és a viselkedés közötti kapcsolat tekintetében csekély a hasonlóság az emberek és az egerek között".
"Ráadásul arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a visszaesésben gyakran olyan külső tényezők játsszák a fő szerepet, mint a lakás hiánya vagy a munkanélküliség" - hangsúlyozta Barnes.

[forrás: Galenus]

Kapcsolódó anyag:

Freud, Sherlock Holmes, a Kokain meg a Coca Cola