Az egész napos munka után még otthon is feladatok várnak ránk: mosás, főzés, a gyerekek házi feladatának ellenőrzése. Ilyenkor többnyire egy bögre kávé segítségével harcolunk a szervezetünkkel, bár az agyunk már pihenni, aludni akar.
Tizennyolc óra folyamatos ébrenlét után éberségünk törvényszerűen csökken. Reakcióidőnk negyed másodpercről fokozatosan egy egész másodpercre nő. Ilyenkor esünk át az úgynevezett mikroalvási fázison, amit a köznyelv mélázásnak, bambulásnak hív, és ötödszörre is elolvassuk ugyanazt a tíz sort a könyvben. Előfordulhat ugyan, hogy később megint felélénkülünk, de ez csak rövid ideig tart, hiszen mindenkinek elegendő alvásra van szüksége.
A pihenés éppen olyan fontos az ember életében, mint a táplálkozás, a víz és a szexualitás. Egyéntől függ, kinek mennyi időt kell alvással töltenie ahhoz, hogy a szervezete egészséges maradjon, szelleme frissen működjön. Átlagosan a szükséges alvásidő 6,5-7 óra, ez természetesen kortól, testi állapottól, szellemi tevékenységtől, lelki egyensúlytól és még számos más körülménytől függ.
A kutatók még mindig nem találták meg a választ arra, miként élénkíti az alvás az agyat. Egyesek szerint az elme ilyenkor az ébrenlét alatt felhalmozódott információtengert vizsgálja, osztályozza. Mások inkább úgy vélik, hogy az alvás az agy pihenő és öntisztító időszaka. Nemcsak az számít azonban, mennyit alszunk, hanem az is, hogyan tesszük.
Kipihentségünk nagyrészt az úgynevezett lassú hullámú vagy mélyalvás (NREM) szakaszok mennyiségétől függ. Az NREM szakaszban mélyen alszunk, légzésünk lelassul, agyműködésünk gyengébb. Vizsgálatok kiderítették, hogy minél hosszabb időt tölt valaki mélyalvásban, annál jobban működik az emlékezete, és gyorsabban tanul meg egyszerű műveleteket. Tehát ez az alvástípus frissíti, méregteleníti, pihenteti és erővel tölti fel az idegeket és az agysejteket.
A másik alvásfajta a gyors szemmozgással és álommal járó (REM) szakasz. Elterjedt nézet, hogy álmainkban rejtett, elfojtott vágyaink bukkannak a felszínre. Számos esetben azonban nehezen fejthető meg az üzenet. Ebben elsősorban a lélekelemzés módszerével dolgozó szakemberek tudnak segíteni. Sokan panaszkodnak amiatt, hogy egyáltalán nem emlékeznek álmaikra. Ahhoz ugyanis bizonyos éberségi szint és nyugalom kell, hogy tartalmukat tudatosítsuk. Ha ébredéskor sok inger ér minket, elfelejtjük az álmunkat, nincs időnk felidézni és megjegyezni. Valósnak csak az a tartalom tekinthető, amit ébredés után azonnal papírra vetünk. Hajlamosak vagyunk ugyanis az értelmetlen és furcsa képsorok kiegészítésére, hogy a történet kerek legyen.
|
Hajnalban nyomasztanak minket a lidércek
Dr. Almási Kitty klinikai pszichológus:
Az ember alvása nagyjából az egész életidő egyharmadát teszi ki. Az, hogy valaki jó vagy rossz alvó, függ a lélek egészségétől és olyan alkati sajátosságoktól, amelyek egyébként a jellemző éberségi szint meghatározásában is szerepet játszanak. Az alvászavarok hátterében sokféle gond meghúzódhat. Ezek közül a leggyakoribbak a bizonyos élethelyzetekhez kötődő szorongásos zavarok és a különféle testi betegségek.
Szorongásos álmok rendszerint az éjszaka utolsó harmadában jelentkeznek. Ezek egy része hirtelen felébreszti az álmodót, és fenyegető képeket hagy maga után. A jelenség gyermekkorban gyakoribb, de felnőttkorban is megmaradhat.
A rendszeresen visszatérő rossz álmok többnyire valamilyen szorongásos megbetegedésre vezethetők vissza.
|
[forrás: euuzlet.hu, 2005.02.08.]
2005-02-10 16:08:40
