Filterezett tisztesség

2005-02-21 15:22:39    

Sokkoló hírek ingatták meg a vásárlók bizalmát a számtalan esetben csecsemők, idősek és betegek által fogyasztott gyógynövényteák minőségét illetően. A hiba nem a minőségellenőrzési rendszerben, hanem olyan forgalmazókban van, akik nem megfelelő gyógynövényt árulnak, vagy hamisítottat adnak át továbbforgalmazásra; akik szándékosan vagy spórolásból nem vizsgáltatják be a hatósággal a terméket, s ezzel megtévesztik a fogyasztót.

A gyógynövények ellenőrzési rendszeréről kérdeztük dr. Kiniczky Mártát, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. fejlesztési és minőségügyi igazgatóját.

A magyarországi gyógynövény-minősítési rendszer a múlt század első évtizedeiben alakult ki, a gyógynövények minősítésére 1915-ben alapított Gyógynövény Kutató Intézetben. A gyógynövények minőségének ellenőrzésében és a minőség védelmében kifejtett szakmai tevékenységgel hazánk évtizedeken keresztül követendő modellt szolgáltatott az európai országok számára – tudtuk meg az igazgatónőtől.

– A 2003/2002. rendelet 3. melléklete tartalmazza azt a 200 gyógynövényrészt, illóolajat és zsíros olajat, amely Magyarországon gyógyszertárban, gyógynövényszaküzletben forgalmazható, de csak abban az esetben, ha azt a Gyógynövény Kutató Intézet megvizsgálta, megfelelőnek találta, és kiadta a tételre a forgalombahozatali engedélyt. Az engedélyezési folyamat olyan alapos, nyomon követhető, amibe se tévedés, se félrevezetés nem kerülhet bele – nyugtat meg bennünket a doktornő.

– A gyógynövényeket, az illóolajokat és a zsíros olajokat az úgynevezett hatályos gyógyszerkönyv szerint kell vizsgálni. Az áru tulajdonosa köteles kérni ezt a vizsgálatot. A szigorú szabályokhoz kötött hatósági mintavétel alkalmával- az intézet szakembere a bemutatott gyógynövény alapanyagokból mintát vesz, illetve ellenmintát hagy a tulajdonosnál. A mintát legalább az áru 20%-ából kell vételezni, tehát például 100 kartondoboz kamilla esetén minimum 20 dobozból kell mintát venni. A vizsgálat a Gyógynövény Kutató Intézet korszerűen felszerelt laboratóriumaiban történik. Az elmúlt évben a vizsgálatra bejelentett gyógynövények kb. 30%-a valamilyen minőségi hibás volt, ezért nem kapta meg a forgalmazási engedélyt. A továbbiakban az áru tulajdonosának – belátására és tisztességére – van bízva: a birtokában lévő gyógynövényt a forgalmazási engedély elutasítása ellenére forgalomba hozza-e?

Jogszabály írja elő azt is, hogy a gyógynövények csomagolásán milyen információnak kell szerepelnie. Természetesen a latin és a magyar nyelvű elnevezés mellett az engedélyszámot minden esetben fel kell tüntetni. Ez a Gyógynövény Kutató Intézet rövidítéséből és kilenc karakterű számsorból áll (GYNKI-9 karakterű számsor). Minden esetben szerepelnie kell annak a dátumnak, ameddig a termék minősége szavatolt év, hó és nap megjelöléssel. A minőségmegőrzési idő a mintavételtől számított 18 hónap, mely újbóli vizsgálat és megfelelő minőség esetén újabb egy évvel meghosszabbítható. A Gyógynövény Kutató Intézet gyógynövényekre (gyógyteákra), illóolajokra, zsíros olajokra vonatkozó minőségi vizsgálata olyan biztonsági fékekkel ellátott szakszerű rendszer, mely kizárja a hiba lehetőségét.

Minőségi hibás áru tehát – a szakember szerint – csak akkor kerülhet a kereskedelembe, ha az áru tulajdonosa kikerüli az intézet minőségellenőrzési munkáját, illetve ha az áru forgalmazási útját nem kíséri végig a gyógyszerész szakember felügyelete úgy, mint ahogy az a gyógyszertárakban történik. Ugyanis minőségi romlás következhet be még a nem megfelelő tárolás eredményeként vagy a lejárati időn túli forgalmazás esetében is. A visszaélések során – mint ahogy azt az igazgatónőtől megtudtuk – az érintettek kitalálnak egy nem létező forgalmazásiengedély-számot, vagy meghatároznak egy számukra megfelelő lejárati időt, esetleg mindkettőt hamisítják.

Ezért a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a Fogyasztóvédelmi Egyesület számtalan esetben kér hivatalos egyeztetést az intézettől az engedélyezési szám és a lejárati idő tekintetében. Ilyenkor kiszűrhetők a visszaélések.

Szerencsére a gyógyszertárak – működésükből adódóan – nagyobb biztonságban vannak a gyógynövényteák hamisításával szemben. A gyógyszerkereskedelmi rendszerbe – a szigorú minőségbiztosítási szabályok és a gyógyszerész szakember jelenléte és ellenőrzése miatt – nem kerülhetnek be nem megfelelő, kifogásolt vagy lejárt gyógynövények. A hozzáértő azonnal ki tudja szűrni akár a dokumentáció, akár a termék hamisítását, s így megakadályozza a rossz minőségű gyógytea gyógyszertári forgalomba kerülését.

A Fogyasztóvédelmi Egyesület ellenőrzései alkalmával az egyik csipkebogyóminta 38% aszmagot tartalmazott, ami az előzetes minősítésnél még hibahatáron belüli 3% volt. Ha ilyen áru kerülne a gyógyszerkereskedőhöz, a szétmérések, csomagolások során a szakember már szabad szemmel azonnal észrevenné a hamisítást. Sajnos, ha szakember ellenőrzése nélkül készül a csomagolás, filterezés, akkor meg van a lehetősége, hogy szinte bármi bekerülhet a zacskóba.

A gyógynövények csomagolása gyógyszergyártási tevékenységnek minősül, így jogszabályilag is rendezni kellene annak minőségbiztosítását – véli a szakember –, hisz pont a csecsemők, az idősek és a betegek isznak jelentősebb mértékben kamillavirág-, hársfavirág- és csipkebogyóteát, sokszor szinte gyógyszerként alkalmazva azt.

Sz. J.

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!