Az "N" betű például vörösesbarna, a "J" világoszöld, a "8"-as szám narancs színű, a július pedig kékeszöld. Egy sípcsonttörés például narancs, sárga, lila és vörös árnyalatokban jelenik meg Carey-nek. A lány világának színei olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyekről legtöbbünk álmodni sem mer, a vörös például erőteljes és konzisztens, a sárga rugalmas, briliáns és intenzív. A csokoládé általában gazdag lila színezettel jelenik meg, Carey elmondása szerint illata sötétkék. A zavaré narancs.

Rengeteg az elmélet, kevés a válasz

A szinesztéziát csak az utóbbi években kezdték el elfogadni a tudósok, mint ténylegesen létező problémát, mely egy igen ritka idegrendszeri elváltozáson alapszik. Egyes kutatók szerint ez a betegség számtalan olyan információt nyújthat, mellyel megérthetik, miként épül fel az agy és hogyan is működik az érzékelés.

A szinesztézia kiváltó oka máig ismeretlen. Az egyik elmélet szerint az új, neurális kapcsolatok szabálytalan kialakulása az agyon belül áttör olyan határokat, melyek normális esetben fennállnak az érzetek között. Ebből a szemszögből a szinesztézia az érzékelő szomszédok kollektív kommunikálása.
Egy másik elméletet Daphne Maurer és Catherine Mondloch kutatók dolgoztak ki, eredményeik azt sugallják, hogy minden gyermek szinesztéziával kezdi meg életét. Ebben a gondolkodásmódban, az állatok és az emberek fejletlen aggyal jönnek világra, mely igen alakítható. Az agy különböző érzékelő részei közötti kapcsolatok az élőlény fejlődésével vagy elkülönülnek vagy nem.

Maurer és Mondloch elmélete szerint az érzékek közötti kapcsolatok funkcionálisak, és egyes kísérletek azt is sugallják, hogy a gyermekek a szinesztéziás felnőttekhez hasonlóan észlelik először a környező világot. Ezen teória egyik variációjában a csecsemők nem rendelkeznek az öt érzékszervvel, csak egy mindent észlelő szervvel, mely az összes bejövő stimulációra válaszol. Így amikor a baba meghallja édesanyja hangját, akkor látja és szagolja is az anyát.

Maurer és Mondloch elméletét igen érdekesnek találja Bruno Laeng pszichológus. Ám kételkedik is mondván, jelenleg nincsen olyan technológia, mellyel meg lehetne figyelni az agyi kapcsolatok változásait az élő emberi agyban, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a mentális változásokhoz.
Más kutatókhoz hasonlóan Laeng azt is megkérdőjelezi, hogy a szinesztéziának szüksége van-e extra neurális kapcsolatokra. A jelenlegi agyi képalkotó technológiák fejlődése talán egy nap lehetővé teheti ezen elmélet közvetlen tesztelését is.

Egy másik tudományos elmélet szerint a szinesztézia akkor alakul ki, amikor a normális esetben rejtett, az érzékek közötti kommunikációs csatornák tudatossá válnak.

Minden ember képes a világot egységes egészként felfogni, mert összetett interakciók vannak az agyi érzékelő központjai között a gondolkodás folyamán. Eredendően ezen interkonnekciókat nem lehet egyértelműen észlelni, ám a szinesztéziás agyban a rejtett kapcsolatok szó szerint a tudat "napvilágára" kerülnek.

Mivel ez a leleplező elmélet a minden embernél szerepelő idegi kapcsolatokon alapszik, megmagyarázhatja, hogy egyes drogok - pl. az LSD - miért okoz egyes embereknél szinesztéziát.

A betegek nem őrültek, csak különlegesek

Számos, a rendellenességben szenvedő ember attól fél, hogy szokatlan képességei miatt őrültnek nézik. Elszigeteltnek és magányosnak érzik magukat, mivel ezen dolgokat, csak ők képesek megtapasztalni.

A szinesztézia tanulmányozása éppen ezért olyan fontos a betegeknek. Az MIT kutatócsoportja be is indított egy olyan weboldalt, ahol a felhasználók megismerhetik, hogy a szinesztéziások hogyan érzékelik a betűket és egyéb tárgyakat a színekkel.
A csapat két szinesztéziás csoportot különített el. Az egyik csoport a "projektor" szinesztéziások, akik a kinyomtatott betűt azonnal színesen látják, vagy az rögtön megjelenik szemeik előtt, mint egy kivetített kép. A mási csoportban a "kapcsolódó" szinesztéziások vannak, akik "lelki szemeikkel" látják a színeket.
Carey esetében a színek közvetlenül szemei mögött egy gyors villanásban jelennek meg. Máskor a színek hosszan elnyúlnak, majd a buborék felszínén szétoszló napfényhez hasonlatosan megoszlanak.

A szinesztéziát a szenzoros stimulusok - látvány és hangok - idézik elő, amikor is a "fogalmi" szinesztéziások színes idővel, mint absztrakt fogalommal állnak elő. Egyszer egy ilyen szinesztéziás elmondta, egy lapos szalag vonta körbe testét hónapokon át, minden hóban más színnel. Februárban sápadt zöld volt és közvetlenül teste elé nyúlt. (livescience.com)

[forrás: euuzlet.hu, 2005.02.24.]