A 'személyiség' kifejezés azokra a mélyreható egyéni sajátosságokra és szokásokra utal, amelyek nagyban, döntő mértékben meghatározzák az egyén életvezetési stratégiáit. A személyiség tulajdonképpen azt jelenti, ahogyan egy ember az életét kezeli. A személyiség mintegy az ember stílusa, amely különféle attitűdöket, szokásokat, érzéseket és viselkedési formákat ölel fel. A személyiség nem pusztán hajlamok és vonások együttese. A személyiség magába foglalja az úgynevezett személyiségképet is, azt, ahogyan az ember önmagát és környezetét érzékeli, elgondolja, és ahogyan reagál a világra.

A 'karakter' szóval ellentétben, amely az egyén sajátos egyedi természetére utal, a személyiségjegyek részint az eredendő sajátosságok, részint viszont az egyedi fejlődési folyamat és élettapasztalat révén alakulnak ki. Más szóval, a személyiség velünk született és tanult jegyek keveréke, természetünkben rejlő hajlamok, korai fejlődési tapasztalatok és későbbi életélmények eredménye.

A személyiségjegyek akkor adnak személyiségzavart, ha annyira merevvé válnak, hogy az ember nem képes spontán vagy megfelelő módon reagálni a környezetére és az életkörülményeire. A személyiségzavarokat abban érhetjük nyomon, ahogyan valaki cselekszik, érez, gondolkodik és viszonyul másokhoz vagy a világhoz. Általában akkor beszélhetünk személyiségzavarról, ha az embernek folyamatosan problémát okoz az intim kapcsolatok fenntartása, az, hogy munkát végezzen vagy kitartson a munkahelyén, esetleg előre tudjon lépni a pályáján. Többnyire a késő kamaszkorban vagy a korai felnőttkorban jelentkezik, és káros hatásai következetesen és hosszú távra tönkreteszik az ember életét.

Meglehetősen vitatott, hogy tulajdonképpen mi okozza a személyiségzavarokat, az újabb elméletek azonban azt sugallják, hogy az öröklött és alkati sajátosságok mellett a többé-kevésbé torzult személyiségstílusok a gyermek és szülei vagy gondozói közti korai kapcsolat zavarára vezethetők vissza. Egyszerűen fogalmazva, a gyermek veleszületett karaktere és a szülők gyermeknevelési szokásai közti harmónia vagy annak hiánya erőteljesen meghatározza a személyiség fejlődését, a személyiségzavar gyökere tehát a rossz szülő-gyerek kapcsolatban vagy a korai gyerekkori traumákban kereshető.

Mivel a személyiségzavarok jelei és tünetei nagyrészt normális személyiségvonások túlzott vagy enyhén torzult formájában jelentkeznek, nem könnyű a diagnózisuk. Ráadásul a személyiségzavarok más pszichiátriai és érzelmi zavarral társulhatnak, aminek következtében a diagnózis még komplikáltabb és a komplikációk még nehezebben bogozhatók ki. A bűnözőknek hetven-nyolcvanöt százalékának van valamiféle személyiségzavara; közöttük lehet megtalálni a legtöbb antiszociális személyiségzavarban szenvedőt, vagyis, köznyelvi fordulattal élve, "pszichopatát".
Az alkoholbetegek hatvan-hetven százaléka személyiségzavaros, a kábítószerezőknek pedig hetven-nyolcvan százaléka az.

A személyiségzavarban szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt, kísérelnek vagy követnek el öngyilkosságot (autoagresszió), keverednek balesetbe vagy kerülnek be kórházak sürgősségi betegambulanciáira.

A személyiségzavarok legáltalánosabb típusai a következők: hisztrionikus, antiszociális, borderline, dependens, kényszeres, passzív-agresszív és skizotip személyiségzavar.

A személyiségzavar természetéből következik, hogy a benne szenvedők ritkán ismerik fel problémáikat. Akik ilyen zavarban szenvednek, legtöbbször a körülmények áldozatának tekintik magukat. Úgy érzik, igazságtalanul pikkelnek rájuk, vagy igazságtalanul bírálják őket, elutasítva érzik magukat, és - ami a legfontosabb - érthetetlen módon boldogtalanok és elégedetlenek.

Ugyanakkor, mindezekkel együtt, a személyiségzavaros ember többnyire meglehetősen jól funkcionál, s ezért talán nem merül fel benne, vagy környezetében, hogy professzionális segítségre szorul.

Mivel - mint említettük is -, a személyiségzavarok jelei és tünetei nagyrészt normális személyiségvonások túlzott vagy enyhén torzult formájában jelentkeznek, épp ezért nem könnyű a diagnózisuk. Az egyes személyiségzavarokra a különböző speciális személyiségjegyek együttes megléte lehet figyelmeztető, illetve segítheti a diagnózis felállítását.

[forrás: bura.hu]

Kapcsolódó anyagok:

A paranoid személyiségzavar

A borderline személyiségzavar

A kriminális személyiség