E betegségben évente közel 2300 nő veszíti életét annak ellenére, hogy az időben felismert kór gyógyítására orvos, technika, korszerű gyógyszer egyaránt rendelkezésre áll. Ha idejekorán észlelik a rákot, akkor a túlélés esélye akár 90 százalékos is lehet!

A gének szerepe

Oláh Edit professzor, a nemzetközi hírű molekuláris genetikus, a Magyar Onkológusok Társaságának hamarosan hivatalba lépő elnöke egy eddig jobbára ismeretlen genetikai összefüggésre hívja fel a figyelmet. Eddig a világ vezető onkológusai a környezeti rákkeltő hatásoknak - életmód, dohányzás, UV sugárzás stb. - tudták be a kórkép létrejöttét. Valójában nem is tévedtek, hiszen ezek a daganatok 90-95 százalékáért felelősek, ám a genetika forradalmának köszönhetően kiderült, hogy a megbetegedésben a géneknek óriási szerep jut.

Egészen pontosan arról van szó, génjeink működését a rákkeltő anyagok károsítják. A módosulás nyomán például egy sejt mocorogni kezd - egyre több DNS-átalakuláson megy át -, a kelleténél gyorsabban szaporodik, s a folyamat több évtized múlva, daganatos betegségként jelentkezik.
A daganatosok, így az emlőrákosok egy csoportjában a genetika még hangsúlyosabb lehet, hiszen az ivarsejteken keresztül az utód a szülőktől megváltozott, hibás géneket örökölhet. Ezek az utódok tehát génhibákat hordoznak, így megteszik az első lépéseket - sejtszinten - a rák kialakulása felé.

Családi halmozódás?

Arra a kérdésre, hogy ha egy családban a különböző felmenőknél például emlő-, bőr- vagy méhrák már előfordult, akkor várhatóan az utódok is magukban hordozzák-e a hibás géneket, Oláh professzor asszony egyértelmű nemmel válaszolt. A daganat családi halmozódásáért legtöbbször a környezeti és a genetikai hatások együttesen felelnek. Ezt bizonyítja, hogy tíz emlőrákos család felében nem öröklött, hajlamosító gének miatt alakul ki betegség, inkább a véletlenszerűségnek van szerepe.

Ott viszont már érdemes odafigyelni az öröklődésre, ahol egy család azonos ágán ugyanaz a típusú daganat újból és újból megjelenik, különösen, ha fiatalkorban jelentkezik. (Egy "normális" ráknál ugyanis 30-40 esztendő telik el, mire a többszörös genetikai hibát a sejtek "összeszedik".) Másként fogalmazva: amennyiben a nagyszülőnek, a szülőnek emlődaganata volt, érdemes a leánygyermeknél odafigyelni arra, vajon nem öröklődött-e a génhiba.
A professzor-asszony azt mondja, a genetikai örökség nyomon követése azért fontos, mert a hibás gének öröklésénél a rákhajlam erősebb, mint azoknál, akik nem ilyen életkezdéssel indultak. Tapasztalatok szerint a genetikai hibás rákbeteg lánygyermekeinél a genetikai hiba 50 százalékos valószínűséggel örökölhető. Nem biztos, hogy a hibás gén hordozója megbetegszik, bár ennek elég nagy a kockázata. Azt sem tudjuk ma még, hogy ha megbetegszik valaki, akkor az mikor fordul elő.

A pánik azonban indokolatlan, hiszen például 100 emlőrákos megbetegedésnél 95 esetben nem örökölt genetikai hiba volt az ok.
Miként a professzor-asszony elmondta, a genetika fejlődésének köszönhetően kimutatható, hogy valakiben a daganatra hajlamosító, úgynevezett rákgének megtalálhatók-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor az illető a rákra fokozottan "érzékeny", veszélyeztetett lesz, s ebben az esetben kezelése, gondozása nagyobb odafigyelést, ellenőrzést igényel.

Időben felismerni

A genetikus által elmondottak talán sokakban pánikot kelthetnek, hiszen honnan tudhatja egy daganatos család nem rákos tagja, hogy egészséges, vagy öröklötten hibás génekkel rendelkezik-e? Mindenki vizsgáltassa ki magát? Oláh Edit szerint nem ez a megoldás. Az indokolatlan félelem miatti vizsgálat nemcsak hosszadalmas és méregdrága, de nem is végezhető el. Ugyanakkor, az örökletes tényező felmerülésekor felelőtlenség lenne a kontrollt elmulasztani.

Ebben az esetben - noha a hibás gén az orvostudomány mai állása szerint nem cserélhető ki -, az időben történő felismeréssel, odafigyeléssel a tumor a korai stádiumban felfedezhető, sikerrel gyógyítható. A vérből nyert DNS genetikai vizsgálata újszülött- vagy kisgyermekkorban indokolatlan, ám néhány esztendővel korábban, mint amikor a felmenőknél a kórkép jelentkezett, fontos ezt elvégeztetni. (Az érintetteket külön betegcsoportként kell kezelni.)
Magyarországon az Országos Onkológiai Intézetben kiváló szakemberekből álló csoport dolgozik a hibás gének kontrollján annak érdekében, hogy akinél még a betegség nem alakult ki, de a genetikai deformitás kimutatható, a lehető legkorábban megkaphassa a szükséges kezelést. Arra azonban nem árt ügyelni - figyelmeztet a professzor -, hogy a genetikai ellenőrzést kínáló magáncégek (gyakorta sok tízezer forintért) megvizsgálják ugyan a rémült embereket, de technikai és anyagi okokból csak szűk keresztmetszetben képesek ellenőrizni. Előfordul, hogy onnan valaki megnyugodva távozik, majd néhány hónap múlva az onkológiai intézet sebészetének páciense lesz...

[forrás:mok.hu, 2005.03.08.]