Vizsgálatot indított a szülészeti szakmai kollégium annak eldöntésére, hogy valóban végeznek-e császármetszést az orvosok kérésre, indokolatlanul.

Sztárok sajtónyilatkozatai alapján indít vizsgálatot Szabó István professzor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke. A bulvárlapok a közelmúltban arról számoltak be, hogy a médiában gyakran szereplő nők - saját kérésükre - nem természetes módon, hanem császármetszéssel szültek, sőt a szülés időpontját is maguk határozták meg.

- A császármetszés kockázatos, az anya és a magzat életét is veszélyeztető műtéti beavatkozás. Nemzetközi adatok alapján állítható: a természetes szüléskor az anyai halálozás és megbetegedés valószínűsége tizedakkora, mint császármetszés után. Éppen ezért ilyen beavatkozást kizárólag szakmai indokból lehet végezni. A cikkek állítása szerint az érintettek a szülés várható, természetes időpontját hetekkel megelőzően kérték a császármetszést. Ha mindez beigazolódik, akkor az ebben közreműködő orvosok tette lelkiismeretlen és fölháborító. A szülészet-nőgyógyászat lejáratását jelenti, a szakmának pedig el kell határolódnia a jelenségtől - nyilatkozta lapunknak a szakmai kollégium elnöke.

Míg a hetvenes években a megszületett g gyerekek 5,5 százalékát segítették a világra császármetszéssel, 2003-ban ez az arány már 25 százalék volt. Azaz minden negyedik baba ilyen beavatkozással jött a világra. Az OEP még nem nyilvános kórházi minőségvizsgálatából az is kiderül, hogy óriási az eltérés az egyes intézetek között. Míg a megyei kórházakban és a súlyos eseteket is ellátó klinikákon az országos átlagnak megfelelő arányban végeznek az orvosok császármetszést, addig a városi, kisebb kórházakban annál jóval többet. Akad néhány olyan intézet is, ahol a kismamák fele szül császárral. A lista szerint ezekben a kórházakban van olyan orvos, aki kizárólag császármetszést végez.

A professzor szerint a császármetszések gyakorisága az utóbbi években nemcsak Magyarországon, hanem világszerte emelkedett. Az ok sokféle: az is komoly szerepet játszik ebben, hogy a korábbi 20-24 évről 29-re tolódott ki az első szülés időpontja, s mind gyakrabban vállalnak 35 évnél idősebb aszszonyok is gyermeket. Ebben a korban kétségkívül nagyobb a szülési kockázat. Mindemellett jelentősen bővült a műtéti javallatok listája (medenceszűkület, koraszülések), s ennek megfelelően a "megelőző szemléletmód" térhódítása, valamint a műhibaperektől való félelemmel is összefügghet az orvos döntése. (Magyarországon a legtöbb műhibapert szülészek ellen kezdeményezik.)

A betegnek joga van kérni a császármetszést, de ha a műtét szakmailag nem indokolható, akkor az orvosnak el kell utasítania a császármetszést - mondta lapunknak Kismartoni Judit orvos-jogász.

(forrás: nol.hu, 2005.03.18.)