A tünetek a lisztes táplálék (gluténtartalmú ételek) bevezetését követően néhány hónap múltán, leggyakrabban 14-18 hónapos korban jelentkeznek először. Minél tovább szopik a csecsemő, annál több idő telik el a tünetek jelentkezéséig. Előfordulhat, hogy a betegség fiatal felnőtt korban vagy idős nyugdíjas kor körül alakul ki.

A betegség tünetei

A lisztérzékenység legjellemzőbb tünete az elhúzódó és ismételten jelentkező hasmenés: a betegek naponta többször ürítenek híg, világos, bűzös, esetleg habos, nagy tömegű székletet, amely - mint az szabad szemmel is látható - nagy mennyiségű zsírt tartalmaz.

Igen gyakori, hogy jó és rossz időszakok váltják egymást, a betegnek egyik nap hasmenése van, a másik napon vagy napokban azonban teljesen kielégítő a közérzete. Székrekedés szintén előfordulhat. A beteg hasa elődomborodó, feltűnően puffadt. A cöliákiás "pókhas"-nak a fokozott gázképződés, a megnövekedett béltartalom és a hasfali izomzat petyhüdtsége az oka. Cöliákiás gyermek esetén a legszembetűnőbb a fejlődésében való visszamaradás: a hasmenéses időszakok megszűntével sem indul meg a súlygyarapodás, vagy csak igen lassan.

Pszichés tünetek is jelentkeznek: kedvetlenség, ingerlékenység, elfordulás a környezettől. A gyermekek nyűgösek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni, fáradtak, kimerültek, legszívesebben fekszenek.

A cöliákiás beteg bőre feltűnően sápadt, a fehérjehiány, valamint a vas és a folsav felszívódási zavara miatt súlyos vashiányos vérszegénység alakul ki, a fehérjehiány következtében néha vizenyő is megjelenik, legtöbbször a végtagokon, ritkábban a szemhéjakon. A gyermekek csontjai - a D-vitamin és a kalcium felszívódási zavara következtében - mészszegények. A K-vitamin hiánya miatt pedig vérzékenység léphet fel.

A megbetegedés heveny szakaszában a hasmenés és a hányás miatti folyadék- és elektrolitveszteség súlyos só- és vízháztartási zavart idézhet elő. Gyors orvosi beavatkozás nélkül a beteg sokkos állapotba - úgynevezett cöliákiás krízisbe - kerülhet.

Vannak a megbetegedésnek tünetszegényebb formái is, amelyek főleg a kisdedkor után jelentkeznek. Hiányozhat a jellegzetes széklet, elmaradhat a haspuffadás, és székrekedés is előfordulhat. Ilyenkor a fejlődésben való elmaradás és a kezeléssel dacoló vashiányos vérszegénység a legállandóbb tünet.

A diagnózis felállítása

A diagnózis csak ismételt vékonybél-biopszia (azaz szövettani vizsgálat) alapján állítható fel. Egyetlen szövettani vizsgálat alapján nem mondható ki a végleges diagnózis, mert e betegségnek nincs specifikus szövettani jele. Az első biopsziát mindenképpen a diéta megkezdése előtt kell elvégezni, mert az előzetes gluténmentes étrend gondot okozhat a szövettani kép megítélésében.
Azokban az esetekben, amelyekben a szövettani kép a glutén elvonására normalizálódik, illetve jelentősen javul, gluténterhelésre viszont kórossá válik, az elváltozás oka permanens gluténérzékenység. Az ilyen beteg egész életében gluténmentes étrendre kényszerül.

Fontos a táplálkozás

A cöliákia kezelése abból áll, hogy a beteg nem fogyaszthat gluténtartalmú élelmi anyagokat. Glutént főként a gabonafélék - a búza, a rozs, az árpa, a zab - tartalmaznak, de adalékanyagként megtalálható különféle élelmiszerekben is, pl. a tejtermékekben (puding, krémtúró, joghurt, sajtkrém), a húsipari termékekben (konzervek, felvágottak).

Megnehezíti az eligazodást, hogy az élelmiszerekben a 2%-nál kisebb mennyiségben jelen lévő adalékanyagok feltüntetése nem kötelező, és a termék típusa miatt a fogyasztó nem gondol rá, hogy glutént tartalmazhat.

Garantáltan gluténmentesnek azokat az élelmiszereket tekinthetjük, amelyek csomagolásán szöveggel (gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek/cöliákiások is fogyaszthatják) vagy grafikusan (áthúzott búzakalász) jelölik a gluténmentességet. Beilleszthetők a lisztérzékenyek étrendjébe azok a jelöléssel el nem látott termékek is, amelyeknek a gluténmentességét a gyártó cég az OÉTI-vel történt egyeztetés alapján szavatolja.

Mit lehet enni? És mit nem?

– Nem fogyaszthatók a búzából, árpából, rozsból, zabból készült ételek, kenyérfélék, cereáliák, és a köles sem ajánlott. Fogyasztható azonban a rizs, a kukorica, a burgonya, a speciális gluténmentes kenyerek, süteményporok, gluténmentes száraztészták.
– Gyümölcsök, zöldségfélék megszorítás nélkül fogyaszthatók mind friss, mind mirelit vagy konzerv formájában ; azonban a kész- és félkész ételek közül csak a gluténmentes termékek.
– A húsok és a tojás otthon elkészítve fogyasztható, azonban már a húskészítmények, a hurkafélék, húskonzervek, húspástétomok, konzervek nagy százaléka nem fogyasztható. Lényeges szem előtt tartani a már elkészült élelmi adatbankot, mely részletesen tartalmazza a gyártók által szavatolt csemegeáruk listáját.
– A száraz hüvelyesek és olajos magvak szabadon fogyaszthatók!
– Ha nem társult a cöliákiával laktózérzékenység, akkor a gyártó által szavatolt tejet, tejtermékeket minden esetben lehet fogyasztani.
– A zsiradékok is szabadon fogyaszthatók! Mennyiségi korlátozásra a heveny szakasz kivételével nincs szükség.

Fogyasztható élelmi anyagok:

– kukoricaliszt, kukoricakeményítő, kukoricadara;
– burgonyapehely, burgonyakeményítő;
– rizsliszt;
– sárgaborsóliszt;
– szójaliszt, szójakocka, szójagranulátum.

Levesek és főzelékek sűrítéséhez gluténmentes lisztet, rántott hús panírozásához gluténmentes kenyérből készült morzsát, töltött hús készítéséhez pedig cöliákiásoknak készült kenyeret használjunk!

Dóczi Tiborné
dietetikus