Száz kollégista közül kilencvenhat szívott marihuánát, fele alkalmankénti fogyasztó - áll a Felsőoktatási Kutatóintézet legújabb felmérésében. A második legkedveltebb drog az ecstasy, és a nem igazán diákpénztárcához szabott kábítószert, a kokaint is minden tizedik kollégista kipróbálta már.

Noha az eddigi kutatások eredményeihez képest meglepően magas, körülbelül másfél-kétszeres a tudatmódosítókat kipróbálók vagy használók aránya, az Addiktológiai Kutatóintézet igazgatója szerint az adatok akár a valóságot is mutathatják. "Eddig még senki nem készített olyan felmérést, amely egy-egy veszélyeztetett réteget önmagában vizsgálna" - mondta el a lapnak Gerevich József pszichiáter. Márpedig a szakember szerint a kollégisták a leginkább veszélyeztetett csoporthoz tartoznak, csakúgy, mint mondjuk a hajléktalan fiatalok vagy a nevelőotthonban élők. "Őket vizsgálva valószínűleg hasonló eredményre jutnánk" - mondta a szakember. Hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint orvoshoz csak a legritkább esetben fordulnak az egyetemisták.

Paksi Borbála szociológus, a Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának munkatársa rámutatott, hogy a kutatások szerint a kábítószereket kipróbálók aránya tizennyolc és húszéves kor között, azaz a felsőoktatás első két évében emelkedik a legmeredekebben. A tendencia huszonöt éves korig csökken, majd megáll. Aki huszonöt éves koráig nem próbálta ki, az a statisztikák szerint már nem is fogja.

Már megint a pénzhiány...

Felvinczy Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársa kérdésünkre azt mondta, jelenleg nincs elég erőforrásuk arra, hogy a főiskolákon vagy egyetemeken drogprevenciót folytassanak. "Képtelenség minden fronton háborúzni, így a sokkal veszélyeztetettebb általános és középiskolásokra koncentrálunk" - mondta a szakember. Felvinczy hozzátette, három éve elindult egy Egészséges Egyetem nevű program, melynek a drogprevenció is része volt, ám a kezdeményezés pénzhiány miatt hamar hamvába holt. A szakember szerint az adatok az eddigi kutatásoknál és a hivatalos statisztikák eredményeinél jóval magasabbak. Felvinczy a FACT Gazdaság- és Társadalomtudományi Alkalmazások Alapítvány felmérésére hivatkozott, amely szervezet két éve pécsi egyetemistákat kérdezett a droghasználatról. "A hallgatók harmada próbált ki valaha kábítószert, hat százaléka nevezte magát alkalmi fogyasztónak és egy százalékuk rendszeres használónak" - mondta Felvinczy Katalin. Elismerte, a kollégistákat mint önálló populációt még nem vizsgálta senki.

Csak időszakos?

Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ igazgatója úgy véli, nem lehet kettéválasztani, hogy a fiatalok a buli kedvéért használnak könnyű drogokat, vagy mert elkeseredettek, és menekülni akarnak a problémák elől. "Mindkettő igaz, de a tapasztalatok szerint aki elvégzi az iskolát és elkezd dolgozni, legtöbbször abbahagyja még az alkalmi kábítószer-fogyasztást is" - mondta. Hozzátette: akik elkezdenek egy posztgraduális képzést vagy nem találnak munkát, azok ugyanúgy használnak ilyen szereket.

Inni a lerészegedésig

A drogfogyasztási statisztikáknál jóval kevésbé meglepő, hogy a kollégisták saját bevallásuk szerint is gyakran isznak alkoholt. Harmaduk hetente egyszer-kétszer, minden hatodik diák pedig egy héten háromszor vagy még többször fogyaszt szeszes italt. Ezek az adatok nagyjából megfelelnek az eddigi felmérések eredményeinek - mondta lapunknak Bauer Béla ifjúságkutató. "Tapasztalataink szerint az egyetemistáknál az alkoholfogyasztás egyenlő a lerészegedéssel, úgyhogy a válaszokat nagyjából értelmezhetjük úgy is, hogy ennyiszer rúgnak be egy héten" - tette hozzá.

[forrás: magyarhirlap.hu, 2005.04.01.