Ezt nevezzük allergiának.

Az allergia voltaképpen az immunrendszer fóbiája. Az immunrendszer nem tud különbséget tenni az ártalmatlan és a veszélyes betolakodó között.

A szervezetre teljesen ártalmatlan anyagokra is hisztérikus ellentámadással reagál.

Allergiás tünetek a szervezet bármely részén jelentkezhetnek: a bőrön (viszkető csalánkiütések, kivörösödés, ekcéma), a légutakban (szénanátha, asztma), a szemben (gyulladás, könnyezés, fényérzékenység) vagy a gyomor-bél traktusban (émelygés, görcsök, hasmenés) egyaránt.

A legsúlyosabb - esetleg életveszélyes - allergiás reakció akkor következik be, ha az allergén egyenesen a vérbe jut (injekcióban beadott gyógyszerrel, méh- vagy darázscsípés útján).

A szénanátha a felső légutak - főként az orrnyálkahártya - allergiás megbetegedése, amely rendszerint a szem kötőhártyáját is érinti. A szénanáthát légúti allergének (pollenek, a fűfélék, fák virágpora, penészgombák spórája, az élesztőgombák, háziporatkák, állatok szőre és bőrpikkelye, ágyneműkben lévő pehely stb.) okozza.

A szezonális allergia oka tavasszal főként a fák, nyáron a fűfélék (késő nyáron-kora ősszel elsősorban a parlagfű) virágpora. A pollenszezon kezdetén a száj, a szájpad és a torok hátsó része viszketni kezd. Ezt azután szemviszketés, tüsszögés, vízszerű orrfolyás, könnyezés követi. Az orr később bedugulhat, a kötőhártya-gyulladás kapcsán a szem vörössé, belövelltté válik, a szemhéjak megduzzadhatnak.

Ha az allergia az alsóbb légutakat is érinti, köhögés, esetleg hörgőgörcs, nehézlégzés is jelentkezik. Ritkább kísérő tünetek a fejfájás, étvágytalanság, ingerlékenység, depresszió, alvászavar.

A házipor, az állati szőr és a penészgombák okozta allergia egész éven át tart, a tünetek súlyossága azonban az év során - gyakran előre nem látható módon - változik. A kötőhártya-gyulladás nem jellemző, a gyakori orrdugulás azonban elzárhatja a fülkürtöt is, és gyakran - főként gyerekeknél - hallásromláshoz vezet.

Az allergia kezelése igen nehéz, de megoldható feladat. A tünetek megelőzése szempontjából fontos azonosítani az allergiát kiváltó anyagot, hiszen mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy elkerüljük az allergénnel történő érintkezést. Sokszor azonban ez egyáltalán nem lehetséges.

Élelmiszer- vagy gyógyszerallergia esetén, ha nehezen is, de többnyire megoldható.

Más a helyzet szénanáthában. A pollen ugyanis akár több száz kilométeres távolságra is elrepülhet, s többnyire az állati szőrökkel és a háziporatkával való találkozás sem kerülhető el.

Tanácsok:

– Mindenképpen szükséges a pollennaptár, pollenjelentés figyelése, illetve a lakás védelme a pollenektől (ablakzárás).
– A pollenterhelés csökkentése céljából gyakori hajmosás ajánlott, mivel a pollent az utcáról akár a hajunkba tapadva is hazavihetjük.
– Hasznos lehet a pollen kimosása az orrból sóoldattal, illetve kötőhártya-gyulladás esetén hideg vizes vagy kamillás borogatás a szemre.
– Háziporatka-allergia esetén használjunk atkamentes matracot, ágybetétet, párnát.

A súlyos allergiás tünetek kezelése természetesen az orvos feladata. Léteznek olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik az allergiás tüneteket: gátolják a hisztamin felszabadulását vagy a hatását. Fontos, hogy betartsuk az orvos utasításait, mert túlzott használat esetén nem kívánt mellékhatások léphetnek fel. Természetes készítményekkel megköthetjük az orrnyálkahártyán a polleneket és csökkenthetjük az allergiás hajlamot, az immunrendszer túlzott reakcióját.

A dietetikus az allergiáról

Az allergia tünetei egyénileg eltérőek lehetnek, változatosak és súlyosságukban is különbözhetnek egymástól, ezeken túl halmozottan is jelentkezhetnek. Ugyanazon betegen a korral is változhatnak a megjelenő tünetek.

Előfordulhat az is, hogy csecsemőkori táplálékallergiához később légúti allergia csatlakozik.

Olykor a pollen- és az ételallergia egymást erősíti. Erre jó példa a parlagfű és a dinnye keresztreakciója. A dinnyében található mediátor anyagok fokozhatják a parlagfű okozta tüneteket, ezért a parlagfűre érzékenyek kerüljék ilyenkor a dinnye fogyasztását.

A tüneteket okozó allergén pontos ismerete vezethet a legeredményesebb terápia bevezetéséhez, melynek a megelőzés szerves részét képezi.

Ebben nagy szerepe van a csecsemőkori, minél hosszabb idejű anyatejes táplálásnak. A szoptatás alatt a szervezet megkapja mindazokat a védő anyagokat, melyekkel sikeresebben veheti fel a versenyt az allergének ellen.

Ha azonban már kialakult a betegség, akkor próbáljuk csökkenteni a tüneteket, kezdjük el a megfelelő, a pulmonológus által előírt, általában antihisztamin-tartalmú kezeléseket.

Étrendi megkötés nincs, csupán annyi, hogy az esetlegesen fennálló ételallergiára fokozottabban kell figyelni, mert ronthatja a pollenallergia tüneteit.

A folyadék-, a vitamin- és az ásványianyag-szükséglet fokozódik, melynek kielégítéséhez részesítsük előnyben az étkezéseink alkalmával a zöldségeket és a gyümölcsöket. Fogyasszunk minimum napi 2 liter folyadékot, szénsavmentes ásványvizet, teát, limonádét, frissen facsart gyümölcs- és zöldségleveket.

Allergia és lélek

A szénanátha, allergia kialakulása, illetve az aktuális állapot, a reakciók súlyossága semmiképpen sem független a pszichés állapottól, érzelmi történésektől.

A tünetek előszöri jelentkezésében - számos egyéb tényező mellett (öröklött hajlam, a szervezet védekezőrendszerének állapota, környezeti hatások stb.) döntő szerepük lehet megrázó, veszteséget, törést okozó életeseményeknek. Ezek a krízishelyzetek egyes esetekben a környezet számára is nyilvánvalóak (pl. haláleset, válás, munkahely elvesztése, iskolai bukás), gyakran azonban a rejtve maradó belső válság járul hozzá az allergiás tünetek heves jelentkezéséhez, különösen az intenzív személyiségfejlődés időszakaiban, azaz gyermek- és ifjúkorban. A lelki probléma és a betegség közötti kapcsolat felismerését nehezítő további tényező, hogy nem mindig közvetlenül a belső krízis után jelentkeznek a tünetek.

A mögöttes tényezők teljes feltárása szakszerűen vezetett pszichoterápiás folyamat segítségével lehetséges. Amennyiben szülőként úgy érezzük, hogy gyermekünk a tünetekkel "üzen" valamit, amit nem tudunk megfejteni, érdemes pszichológushoz fordulni.

A pillanatnyi allergiás reakciók hevességét negatívan befolyásolja a fáradtság és a stressz. A betegeknek - gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt - arra kell törekedniük, úgy tudjanak teljes életet élni, hogy közben nem hanyagolják el betegségüket.

A gyógyszerek előírás szerinti adagolásával, némi előrelátással (pl. pollengazdag helyek kerülése, a megfelelő készítmények becsomagolása kiránduláskor, utazások megfelelő időzítése), az immunrendszer erősítésével (mozgás, egészséges táplálkozás) sokat lehet tenni a reakciók visszaszorítása és a korlátozó, szorongást hordozó betegségtudat megelőzése érdekében. Mindezt jól kiegészítheti valamely - légzőgyakorlatokat is tartalmazó - relaxációs technika elsajátítása.

dr. Valló Ágnes/Havasi Anikó/Kiss Ákos