A betegség kiváltó oka még ma sem ismert. Amit tudunk, az az, hogy az agy fontos idegdúcaiban bizonyos sejtek két egymással ellentétes hatású vegyületet, dopamint és acetilkolint termelnek. A dopamin arról gondoskodik, hogy csökkenjen az izmok feszülése. Az ellentétes hatású acetilkolin gátolja a dopamin tompító, mérséklő hatását. A két vegyület tehát a mozgásfolyamatok szabályozásában vesz részt.
A Parkinson-betegségben szenvedőknél az agy egyik, a mozgás kivitelezésért felelős területén, a substancia nigrában kevés a dopamin. E dopaminhiány következtében az agy idegdúcai nem tudják az izmok összehúzódását mérséklően befolyásolni, kiegyensúlyozottá tenni, s az izmok erősen feszült állapotba kerülnek.

A Parkinson-betegség első jele rendszerint az egyik kéz, kar vagy láb enyhe remegése. Különösen nyugalomban kifejezett ez a remegés, mozgásra enyhül vagy megszűnik.

A betegség későbbi szakaszában a remegés már nemcsak egyoldali, hanem mindkét testfélre kiterjed. Azon kívül egyre gyakrabban izomgyengeség és izommerevség lép föl. Jellegzetes a nagy hajlítóizmok merevsége. A betegség jellemző tünetei közé tartozik, hogy úgy tűnik, mintha a beteg szűnni nem akaró mozgással valamit sodorna a hüvelykujja és a többi ujja között. Jellegzetesen előredőlt testtartással áll és ha megindul, a járása egyre gyorsuló, csoszogó futássá válik. Jellegzetes és különösen gyakori a mozgásszegénység, ami az arckifejezésre, a mimikára is kihat. A betegek ezért emocionálisan teljesen érdekteleneknek, közömböseknek tűnnek - holott nem azok. Gyakori a finom, koordinált mozgások zavara. A betegeknek nehézséget okoz az evés, az evőeszközök használata, a testápolás.

A Parkinson-betegséget hamar jelzi a beteg megváltozott írása. A kezdetben jól kiírt írás az idők folyamán jellegzetesen remegő betűk sorozatává válik. Az írás változásán át nyomon követhető a betegség előrehaladása, a beteg állapotának romlása - jó esetben stagnálása...

A szellemi tevékenység és az emlékezőképesség csökkenése rendszerint nem, vagy csak a betegség késői szakaszában csatlakozik a tünetekhez. A Parkinson-betegséget ma még nem tudják gyógyítani. A betegség előrehaladását és súlyosbodását hatékonyan fékező gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos szerepe van a speciális gyógytornának is.

[forrás: Galenus]