Egy európai nőnek általában 43 és 55 éves kor között kell szembenéznie ezzel a nem mindig túl kívánatos, ám elkerülhetetlen élettani jelenséggel. A változókor beköszönte azonban nagy életkori ingadozásokat mutat, és jó néhány nőnél nem a fent említett életszakasz során, hanem előtte, vagy éppen jóval utána jelentkezik...

A nők egy részénél szinte semmilyen panaszt nem okoz, másoknál viszont hőhullámok, ingerlékenység, hüvelyszárazság, alvászavarok és számos más kellemetlen tünet kíséri a klimaktériumot. A panaszok egy része néha már a menopauza ( a menstruáció elmaradása. A szerk. ) előtt fellép, amikor még - ha kisebb mennyiségben is - termelődnek a női hormonok. A szimptómák szerencsére az idő előrehaladásával párhuzamosan általában csökkennek - bár még így is sok keserű pillanatot szereznek a középkorú nők jelentős hányadának.

Azt, hogy valakinél mikorra várható a klimax, előre megmondani nem lehet, mert a tünetek kialakulásához vezető hormonelváltozások a gramm milliomod részénél is kisebb mennyiségűek. A panaszok keletkezését és súlyossági fokát azonban mindenki befolyásolhatja. Az optimista életszemlélet, a kellő önbizalom sokat segíthet a testi-lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében.

A klimaxot semmiképp sem szabad betegségnek tekinteni, mert bár a szervezetben lezajló hormonális átalakulások egyeseknél különféle testi és lelki problémákkal is együtt járhatnak, hangsúlyozandó, hogy a változókor ugyanolyan normális és elkerülhetetlen élettani jelenség, mint a serdülőkor vagy a pubertáskor. A klimax okozta panaszok a legtöbb esetben természetes és szelíd módon kezelhetők.

Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a nőket a klimax abban az életszakaszban éri, amikor még aktív életet élnek és egyáltalán nem mindegy számukra, hogyan néznek ki. Épp ezért fontos felkészülni arra, hogy a változókor idején a bőr is több törődést igényel, mert megújulása lelassul, s ha nem vigyázunk, látványos öregedésnek indul.

[forrás: Galenus]